- hosszú távon.
- A listán a korábbiakhoz képest Chile, Franciaország, Japán, Malajzia és Mexikó ugrott előre a legtöbb helyezést (több mint 5 helyet).
- Horvátország, Írország, Olaszország, Oroszország és Svájc azonban jelentősen visszaesett.
- Fragmentált és kevéssé hatékony nyugdíjrendszere miatt Kínának és Thaiföldnek van leginkább szüksége reformokra.
A 2016-os vizsgálat immár Argentínában, Kolumbiában, Peruban és a Fülöp-szigeteken is megvizsgálta a nyugdíjrendszer helyzetét. Ezekben a kiterjedt, informális gazdasággal rendelkező országokban a különféle nyugdíjrendszerek meglehetősen korlátozott lefedettséget biztosítanak, így jelentős az időskori szegénység kockázata. Argentínával, Peruval és a Fülöp-szigetekkel szemben korlátozott az elvárás azzal kapcsolatban, hogy reformokkal álljanak elő, hiszen ezekben az országokban rendkívül fiatal a társadalom, és várhatóan a következő évtizedekben is az marad. Kolumbiában ugyanakkor ennek épp az ellenkezője történik: a népesség gyorsan öregszik, ráadásul az államadósság GDP-hez viszonyított aránya is magas.
Brigitte Miksa, az Allianz vagyonkezelési üzletágához tartozó nemzetközi nyugdíjágazat vezetője a következőképpen kommentálta a helyzetet: „Számos ország már egy évtizede elkezdte saját nyugdíjrendszerének reformját: megemelte a nyugdíjkorhatárt és a születéskor várható élettartam emelkedésével egyenes arányban csökkentette az ellátás mértékét, a reformok gyümölcse pedig most kezd beérni. Az újítások eredményeként elérhetővé vált ösztönzőkre adott reakcióként a társadalmi viselkedésformák is megváltoztak. Ez jó hír az elkövetkező generációk, például az Y-generáció számára.”
Mylène Sabatini, az Allianz közgazdásza és a jelentés szerzője úgy nyilatkozott, hogy „Oroszország visszaesése elsősorban a jelenlegi gazdasági válsággal magyarázható. Horvátország, Írország, Olaszország és Svájc nyugdíj-fenntarthatósági indexe azért csökkent, mert esetükben a népesség alakulásával kapcsolatos ENSZ-tanulmány, a World Population Prospect 2015-ös felülvizsgálatát követően romlottak a demográfiai kilátások. A legfrissebb adatok szerint ezekben az országokban a népesség idősödése a vártnál gyorsabb ütemű lesz.”
Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint „habár vannak országok, ahol nagyon jól működnek az ösztönzők, Magyarországon még mindig a biztosítási szakma egyik legnagyobb kihívása, hogy felhívja az Y-generáció figyelmét a nyugdíjrendszer várható hatásaira és kockázataira, hiszen jelenleg ennek a korosztálynak a leghomályosabb az elképzelése a nyugdíjas éveiről. A jelenlegi adószabályozás szigorítása 2017-től kiszoríthatja az önkéntes megtakarításokat a kedvező béren kívüli juttatások köréből, ezáltal a fiatal munkavállalók is kedvezőtlenebb helyzetből nézhetnek nyugdíjcélú megtakarításaik felé. Fontos, hogy az állam által biztosított kedvezmények mellett a lehetséges társadalmi problémák elleni védekezés eszközeként a piaci szegmensben elérhető szolgáltatásokat is igénybe vegyük, hiszen sok esetben nemcsak adókedvezmény érvényesíthető, de a rugalmas díjfizetés és a szabad eszközválasztás lehetősége is elérhető.”
Brigitte Miksa hozzátette: „Tanulmányunk az állami nyugdíjrendszereket csupán azok pénzügyi fenntarthatóságának szempontjából vizsgálja, azzal a kérdéssel, hogy maga az állami nyugdíj helyénvaló-e, nem foglalkozik. Az elmúlt évtized reformjai csupán annak árán tudták javítani a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, hogy közben csökkent a nyugellátás mértéke és biztonsága. Ez is azt mutatja, hogy a nyugdíjreform érzékeny terület, hiszen miközben biztosítani kell a jelenlegi, aktívan dolgozó és a fennálló rendszerhez jelentős összegekkel hozzájáruló generáció pénzügyi jólétét, mindent el kell követni azért, hogy ne veszélyeztessük a következő generációk pénzügyi kilátásait.
Megjegyzés:
* A nyugdíj-fenntarthatósági index (PSI) olyan változók alapján vizsgálja a nemzeti nyugdíjrendszerek jelenét és jövőjét, mint a demográfiai fejlődés, az államháztartás és a nyugdíjrendszer felépítése, majd a nyugdíjreform szükségességének kifejezésére egy számot rendel az adott rendszerhez. Abban az országban, amelynek végső pontszáma 1, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának hiánya miatt átfogó reformokra van szükség, míg a 10-es pontszámot kapott országokban nincs szükség nyugdíjreformra. Az Allianz 2004 óta teszi közzé a PSI-t.
Az Allianz ugyanakkor kidolgozott egy másik indexet is, hogy számszerűsítse és nyomon kövesse a nyugdíjak megfelelőségének változását: ez a nyugdíj-megfelelőségi index (RIA), amely különféle nyugdíjbevételi forrásokat vizsgál. Ennek alapján Hollandia, Dánia, Norvégia, Svájc, az Egyesült Államok és Svédország – valamint mögöttük kissé lemaradva Új-Zéland – nyugdíjrendszere nemcsak fenntarthatóság, de nyugdíjmegfelelőség szempontjából is jól teljesít.
