A biztosítási összeget szinte minden esetben vagyoncsoportonként (vagyonkategóriánként) kell meghatározni: például lakás, melléképület, háztartási ingóságok, értékőrző vagyontárgyak stb. A biztosítási összeget formailag minden esetben a szerződő határozza meg, a gyakorlatban azonban ehhez a biztosító segítséget nyújt. A legjellemzőbb vagyoncsoportokra, mint amilyenek a különböző épületek, valamint a háztartási ingóságok, a biztosító az ingatlan hasznos alapterülete alapján javasol biztosítási összeget. Ilyenkor a javasolt biztosítási összeg meghatározásához a biztosító egy átlagos egységárat alkalmaz, ezért ügyeljen arra, hogy az ingatlan valós hasznos alapterületével számoljon. Természetesen így is előfordulhat, hogy a javasolt biztosítási összeg Önnek nem felel meg, hiszen például az átlagosnál drágább, magasabb minőségű burkolatok, berendezések jellemzik otthonát. A javasolt biztosítási összeget ezért lehetősége van módosítani.
Fontos, hogy a javasolt biztosítási összegtől lefelé csak bizonyos határokon belül térhet el, ezzel segíti a biztosító, hogy elkerülhesse az alulbiztosítottságot. Felfelé, magasabb biztosítási összegre szabadon módosíthatja a javasolt értékeket, azonban az átlagnál jóval magasabb biztosítási összegek esetében a biztosító előírhat helyszíni szemlét, és az alapján dönt majd a kockázat vállalásáról.
Érdemes figyelni arra, hogy a biztosítani kívánt ingatlant, vagy ingóságot sose értékelje alul vagy felül. Mindig annak valós, újjáépítési, vagy – ingóságok esetében – beszerzési értékét adja meg, ezekhez viszonyítsa a javasolt biztosítási összegeket. A biztosító ugyanis kár esetén a reális értékek alapján állapítja meg a pótlás vagy helyreállítás értékét. Alulbiztosítás esetén kárt a biztosító csak olyan arányban téríti meg, ahogy a meghatározott biztosítási összeg a vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségeihez aránylik. Túlbiztosítottság esetén sem fizet a biztosító a károsultnak magasabb összeget a vagyontárgy új állapotban való helyreállításának illetve beszerzésének költségénél.
Kiegészítő biztosításként köthető a Családi életbiztosítás. A szerződés biztosítottja a lakásbiztosítás név szerint megjelölt biztosítottja, valamint a kockázatviselési helyen vele együtt élő házastársa, valamint a közös háztartásban együtt élő közeli hozzátartozója (pl. házastársa, szülei, gyerekei, testvére) amennyiben e személyek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem töltötték be a 85. életévüket. A fedezet kiterjed a biztosított bármely okból, bárhol a világon bekövetkezett halálára. Az életbiztosítás kezdeti biztosítási összegét a szerződő határozza meg, amely 200 ezer Ft és 2 millió Ft között választható, kétszázezer forintos egységenként. Egészségügyi vizsgálat nélkül megköthető.
A további részleteket a Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás és Kiegészítő Családi Életbiztosítás az Allianz Otthonom lakásbiztosításhoz Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek tartalmazzák.
A szerződési feltételek tartalmazzák a betörésvédelmi szintek, a vagyonvédelmi fogalmak leírását, az értékőrző vagyontárgyak tárolási szabályait, valamint a káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegeket.
Fontos, hogy biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító mindig a káridőponti védettségi szintet vizsgálja, mivel attól függően állapítja meg szolgáltatását a feltételekben meghatározott szabályok alapján.
Ingatlan vásárlásakor vagy felújításakor gyakran veszünk igénybe banki hitelt. A hitelt nyújtó intézet (zálogjogosult) ilyen esetben – a hitel folyósítás feltételeként – ragaszkodik lakásbiztosítás meglétéhez, és az elvárt fedezet legtöbbször a finanszírozott ingatlant veszélyeztető tűz és elemi károkra terjed ki.
A zálogjogot a hitelt felvevő biztosított, azaz a zálogkötelezett jelentheti be a biztosítási szerződés megkötésekor (pl. lakás vásárlásakor), vagy utólag, a már megkötött otthonbiztosítási szerződésre vonatkozóan. Mindkét esetben zálogkötelezetti nyilatkozat szükséges, amely alapján a zálogjog rögzítésre kerül a biztosítási szerződésen és erről a biztosító igazolást állít ki.
Bejegyzett zálogjog módosításához vagy törléséhez a zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatára van szükség. A jelzáloggal rendelkező lakásbiztosítási szerződés megszűnéséről a biztosító tájékoztatja a biztosítási szerződés szerződőjét és a zálogjogosult hitelintézetet.
Egy lakásbiztosítási szerződésen több jelzálog is rögzíthető, a jelzálog rögzítésével egyidőben azonban a korábbi jelzálogjogosultakat a biztosító értesíti az új bejegyzésről.