Változik a kockázati környezet a vállalkozások körül – kiélezett verseny és kibertámadások a legnagyobb fenyegetések között.

 

A fő kockázati forrás immár negyedik éve az üzletmenet megszakadása, a tényezők közé pedig bekerültek a kibertámadások, a geopolitikai bizonytalanság és a technológiai meghibásodás.

  • A kiélezett piaci versenykörnyezet és a kibertámadások  most először szerepelnek a három vezető kockázati tényező között.
  • A vállalatokat aggasztják az egyre kifinomultabb kibertámadások, ugyanakkor hajlamosak alulbecsülni, mekkora jelentőséggel bír a számítástechnikai rendszerek meghibásodása a költséges üzemkiesések kialakulásában.

A kockázati környezet 2016-ban jelentős változásokat tartogat a vállalatok számára. A cégek ugyan kevésbé tartanak a hagyományos értelemben vett ipari kockázatoktól, például a természeti katasztrófáktól vagy a tűzesetektől, ugyanakkor egyre jobban aggasztják őket az üzletmenet megszakadásával járó egyéb események, a piacukon kiéleződő verseny, valamint a kiberbiztonsági események. Ezek a 2016. évi Allianz Kockázati Barométer fő megállapításai. Az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) már ötödik éve adja ki a vállalati kockázatokról szóló éves felmérést, amely ez alkalommal 40 ország több mint 800 kockázatkezelőjének és biztosítási szakértőjének bevonásával készült.

Az Allianz Kockázati Barométer szerint a vállalkozások változatlanul, immár negyedik éve az üzletmenet és az ellátási lánc megszakadását tekintik a legfenyegetőbb kockázatnak. Számos vállalat azonban amiatt aggódik, hogy az üzletmenet megszakadását okozó tényezők között az eddig jellemző anyagi károkozás helyett mindinkább előretörnek a nem fizikai jellegű kárforrások, vagyis a kibertámadások, a műszaki meghibásodások,  vagy a geopolitikai bizonytalanság. Emellett hatalmasat ugrottak előre, így idén kerültek be először az Allianz Kockázati Barométer vezető három kockázatneme közé a piaci fejlemények a második helyen, a kiberbiztonsági események pedig a harmadik helyen. A vállalatok szerint ráadásul ez utóbbi lesz a legjelentősebb hosszú távú kockázat az elkövetkező tíz évben. Ezzel szemben a természeti katasztrófák az előző évi felméréshez képest két hellyel visszaestek. A negyedik helyen állnak, ami annak tudható be, hogy 2009 óta nem keletkezett olyan kevés, természeti katasztrófából eredő kár, mint 2015-ben.

 „A vállalati kockázati környezet is változik amiatt, hogy számos ipari ágazat gyökeresen átalakul” – fejtette ki az AGCS vezérigazgatója, Chris Fischer Hirs, majd hozzátette: „Az új technológiák, a fokozódó digitalizáció és a „dolgok internete” hatására megváltozik az ügyfelek viselkedése, az ipari tevékenységek és az üzleti modellek is, mivel a lehetőségek egész tárháza nyílik meg. Mindeközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy az új kihívásokkal az egész vállalat szintjén kell szembenézni. Biztosítóként támogatnunk kell vállalati ügyfeleinket abban, hogy teljes körűen kezelni tudják ezeket az új helyzeteket.”

 A kockázati jelentés szerint Magyarországon a tűz és a robbanás, a természeti katasztrófák, valamint az üzemszünet és az ellátási lánc zavarai jelentik a legnagyobb kockázatot. A top 10 félelem közé a tavalyi évhez képest több új elem került be, például a makrogazdasági fejlemények, a jogszabályi változások, az emberi mulasztással és minőségi hiányosságokkal összefüggő kockázatok. Idei évben kikerültek a top 10-es listából a hírnév és márkaérték romlásával kapcsolatos félelmek, s a válaszok alapján a cégek kevésbé tartanak a kiberbűnözéstől, valamint az egészségügyi problémákkal, járványokkal kapcsolatos kockázatoktól. A terrorizmussal kapcsolatos félelmek pedig ugyanolyan szinten maradtak.

A piaci környezet kihívásai

A válaszadók több mint egyharmada (34%) a piaci fejleményeket – például a kiélezett versenyt vagy a piaci stagnálást – a 2016-ban várható legjelentősebb három üzleti kockázat között említette, így ez a felmérésbe újonnan bekerült kategória[1] rögtön a második helyen nyitott az összesítésben. Különösen nagy az aggodalom a piaci fejlemények iránt a gépiparban, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban, a feldolgozóiparban, a hajózási és tengeri szállítási szektorban, a gyógyszeriparban és a közlekedési ágazatban, ahol ez a kockázatnem szintén a bekerült a három vezető kockázat közé. Európában, az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint az afrikai és közel-keleti régióban ráadásul az első két veszély között szerepel.

Számos vállalkozás szembesül egyre több olyan kihívással, amely nyereségességét fenyegeti, sőt, akár üzleti modellje életképességét is kétségbe vonhatja. „A vállalkozásoknak mindig ébernek kell lenniük, újabb és újabb termékekkel, szolgáltatásokkal vagy megoldásokkal kell előhozakodniuk, hogy az ügyfelek látóterében maradjanak, és helyt álljanak a mostani gyorsan változó nemzetközi versenyhelyzetben” - állapította meg Bettina Stoob, az AGCS innovációs vezetője, majd így folytatta: „Az innovációs ciklusok egyre rövidülnek, a piacra lépés akadályai leomlanak, a digitalizáció fokozódik, az új, forradalmi technológiák pedig gyorsan terjednek, miközben agilisebbnek tekinthető induló vállalkozások szállnak ringbe.” A vállalkozásoknak ugyanakkor a változó vagy hatályos jogszabályokat, szigorodó biztonsági előírásokat, illetve import- vagy exportkorlátozásokat is be kell tartaniuk.

[1]A 2015. évi Allianz Kockázati Barométerben a piaci fejleményekkel kapcsolatos kockázatokat külön-külön, nem pedig egyetlen veszélyforrásként rangsorolták a válaszadók.

Egyre kifinomultabbak a kibertámadások

 Szintén egyre nagyobb fejtörést okoznak a vállalatok számára a világ minden táján a kiberbiztonsági események, köztük a kiberbűncselekmények és az adatokat érintő támadások, illetve a számítástechnikai meghibásodások is. A kiberbiztonsági eseményeket az előző évhez képest 11 százalékponttal gyakrabban említették, így a tavalyi ötödik helyről most először bekerültek a három vezető kockázatnem közé (a válaszadók 28%-a említette). Öt éve, az első Allianz Kockázati Barométerben még a válaszok mindössze 1%-ában szerepeltek kockázatként. A válaszadók úgy vélik, hogy a kiberbiztonsági események után a vállalkozásokat érő gazdasági veszteség fő oka a hírnév romlása (69%), majd az üzletmenet megszakadása (60%) és az adatokat érintő támadásból eredő felelősségi kárigények (52%) következnek. Az Allianz Kockázati Barométer szerint a vállalatokat növekvő aggodalommal tölti el, hogy a kibertámadások egyre kifinomultabbá válnak. „A hackertámodások mind célirányosabbak lesznek, hosszabb ideig tartanak, és folyamatos behatolással járhatnak” – magyarázza Jens Krickhahn, az AGCS kiberbiztosítási szakértője. A kibertámadások ugyan egyre gyakoribbak és súlyosabbak, a vállalatoknak azonban a mai fokozottan digitalizált és összekapcsolt iparágakban a működési hibák következményeit sem szabad alábecsülniük. „Egyszerű műszaki hiba vagy felhasználói tévedés is súlyos üzemkiesést okozhat az informatikai rendszerekben, ezzel megszakítva az ellátási láncokat vagy a termelést” – nyilatkozta Volker Muench, az AGCS vagyonbiztosítási szakértője. „Az üzletmenet kibertámadás miatti megszakadásának megelőzéséhez korai figyelmeztető és hatékonyabb ellenőrző rendszerekre van szükség” – jelentette ki Jens Krickhahn.

Geopolitikai bizonytalanság az üzletmenet megszakadásának hátterében

 A kockázatforrások rangsorát változatlanul, immár negyedik éve az üzletmenet megszakadása vezeti: az Allianz Kockázati Barométer szerint a válaszadók 38%-a említette e kockázatnemet. Az üzletmenet megszakadása valóban egyre nagyobb károkat okoz a vállalkozásoknak, jellemzően a teljes kár jóval nagyobb hányadát teszi ki, mint egy évtizede, és gyakran még a közvetlen dologi kár mértékét is meghaladja, ahogy azt az AGCS biztosítási kárigényekről készített elemzése kimutatta. A válaszok arról tanúskodnak, hogy a vállalatok az üzletmenet megszakadásának fő okozójaként a természeti katasztrófától tartanak (51%), amelyet szorosan követ a tűzeset/robbanás (46%). A felmérés azonban megállapította, hogy a multinacionális vállalatok e tekintetben a geopolitikai bizonytalanságtól is tartanak, mivel a háború vagy zavargás kihathat ellátási láncukra, alkalmazottaik vagy eszközeik pedig terrorcselekmények áldozatául eshetnek.

 „A vállalkozásoknak több olyan tényezőre kell számítaniuk 2016-ban és az azt követő időszakban, amely megszakíthatja az üzletmenetüket” – közölte Axel Theis, az Allianz SE igazgatósági tagja, hozzátéve: „A globalizáció, a digitalizáció és a technológiai innováció erősödő hatása lényeges kihívásokat tartogat.”

Régiók és ágazatok egyedi kockázati profilja

Az Allianz Kockázati Barométer a regionális elemzés mellett az egyes ágazatokra, például a feldolgozóiparra, a hajózási és tengeri szállítási ágazatra és más jelentős iparágakra jellemző kockázatokat is feltárja.

További információért az alábbi elérhetők a teljes Allianz Risk Barometer 2016-os jelentésében.

 

Allianz Kockázati Barométer 2016- Üzleti kockázatok

A legfontosabb üzleti kockázatok a világon 2016-ban

A legfontosabb üzleti kockázatok Magyarországon, 2016-ban

A legfőbb üzleti kockázatok a világon iparáganként

Globális kockázatok