2019.09.18.

Növekedett Magyarország eszközállománya az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése szerint

  • A pénzügyi válság óta 2018-ban csökkent először a globális pénzeszközállomány
  • A legszegényebb és leggazdagabb országok egymáshoz való közeledése megállt
  • A kötelezettségállomány növekedése magas szinten stabilizálódott
  • Magyarország: a globális tendenciával szemben a pénzeszközállomány erőteljesen növekedett
  • A globális vagyoni középosztály stagnál
Allianz - Dollár

Az Allianz ma tizedik alkalommal jelenteti meg Globális Vagyonosodási Jelentését, amely a háztartások vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálja a világ több mint 50 országában. Szomorú premiert láthatunk: 2018-ban először fordult elő, hogy az iparosodott és a feltörekvő országokban egyszerre csökkent a pénzügyi vagyon – még 2008-ban, a pénzügyi válság csúcspontján sem történt ez meg. A megtakarítók világszerte pácban voltak egyrészt az Egyesült Államok és Kína közötti eszkalálódó kereskedelmi konfliktus, a végtelen Brexit-saga, a fokozódó geopolitikai feszültség, másrészt a monetáris szigorítás és a monetáris politika bejelentett normalizálása miatt. A részvénypiacok ennek megfelelően reagáltak: a globális részvényárfolyamok 2018-ban 12 százalékkal csökkentek. Ez közvetlen hatással volt a vagyon növekedésére. A háztartások globális bruttó pénzügyi vagyona[1] 0,1 százalékkal csökkent, és többé-kevésbé a 172,5 billiós szinten maradt.

„A növekvő bizonytalanság súlyos következményekkel jár” – nyilatkozta Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza. „A szabályokra épülő globális gazdasági rend lebontása mérgező hatással van a vagyon felhalmozódására. Ezt a vagyonnövekedés számai is egyértelművé teszik: a kereskedelem nem egy zéró összegű játszma. Vagy mindenki a nyerő oldalon áll – mint korábban –, vagy a vesztesek között – ahogy az tavaly történt. Az agresszív protekcionizmusban nincsenek győztesek."

[1] Pénzügyi eszköznek tekintjük a készpénzt és a bankbetéteket, a biztosítótársaságokkal és nyugdíjintézetekkel szembeni követeléseket, az értékpapírokat (részvényeket, kötvényeket és befektetési jegyeket) és az egyéb követeléseket.

A legszegényebb és leggazdagabb országok egymáshoz való közeledése megállt

2018-ban a feltörekvő piacokon nemcsak hogy először csökkent a bruttó pénzeszközállomány, de a 0,4 százalékos esés jóval hangsúlyosabb volt, mint az iparosodott országok 0,1 százalékos visszaesése. Ebben kulcsszerepet játszott a gyenge kínai fejlődés, ahol az eszközök 3,4 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor más fontos feltörekvő piacoknak – például Mexikónak és Dél-Afrikának – szintén jelentős veszteségeket kellett elnyelnie 2018-ban.

Ez figyelemre méltó trendfordulás. Az elmúlt két évtizedben – 2018-at is beleértve – a szegényebb régiók pénzügyi vagyonának növekedése átlagosan 11,2 százalékponttal haladta meg a gazdagabb régiókét. Úgy tűnik, hogy a kereskedelmi viták hirtelen megálljt parancsoltak a szegényebb országok felzárkózásának, miközben azonban az iparosodott országok sem léptek előre. Japánban (–1,2 százalék), Nyugat-Európában (–0,2 százalék) és Észak-Amerikában (–0,3 százalék) is visszaesett a növekedés üteme.

Kelet-Európa: a növekedés új bajnoka

2018-ban a kelet-európai háztartások bruttó 8 százalékkal növelték a pénzügyi vagyonukat, ami azt jelenti, hogy a régió 2011 óta először gyorsabban növekedett, mint a két másik feltörekvő régió, Latin-Amerika (+7,1 százalék) és a Japán nélküli Ázsia (–0,9 százalék). Ez a markáns emelkedés azonban főleg az olyan EU-n kívüli államok gyors növekedésével magyarázható, mint Törökország és Oroszország.

A portfóliók szerkezetét elemezve jól látható a meglepően állandó kelet-európai megtakarítási magatartás: a bankbetétek részesedése például az elmúlt két évtizedben a többé-kevésbé változatlan 55 százalék körüli szinten maradt. Ázsiában ezzel szemben ez jelentősen, 16 százalékponttal esett, mivel a megtakarítók a kifinomultabb megtakarítási termékek felé fordultak. Kelet-Európában ez kevésbé történt meg: az értékpapírok, azaz a tőkepiaci befektetések részesedése enyhén csökkent. A biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások részesedése 2010 óta szintén lefelé tendál – a 10,5 százalékos érték jelentősen alacsonyabb a másik két feltörekvő régióénál, és mindössze egyharmada a globális szintnek.

„Ez elég ellentmondásos megtakarítási magatartás” – mondta Michaela Grimm, a jelentés társszerzője. „Mivel a kelet-európai országok társadalmai gyors ütemben öregszenek, sokan többet takarítanak meg az öregségi nyugdíjuk kiegészítése érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy ehhez nem a leghatékonyabb időskori védelmet biztosító termékeket választják, nevezetesen az életbiztosításokat és az életjáradékokat. A digitalizációt azonban érdemes lenne az e téren nyújtott vonzóbb megoldások előmozdítójának tekinteni. Kelet-Európának fel kell készülnie a fenyegető demográfiai katasztrófára.”

A kötelezettségállomány növekedése magas szinten stabilizálódott

A háztartások kötelezettségállománya 2018-ban globálisan 5,7 százalékkal – az előző év 6 százalékos szintjénél kicsit kevesebbel, azonban jóval a 3,6 százalékos hosszú távú átlagos éves növekedési ráta felett – emelkedett. A globális adósságráta (a kötelezettségek GDP arányában kifejezett értéke) ugyanakkor a még mindig erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a 65,1 százalékos szinten stabilizálódott. Ebben a tekintetben a legtöbb régió hasonló fejleményeket tapasztalt. Kelet-Európában az adósságráta nem sokat változott a pénzügyi válság óta. Ez éles ellentétben áll a Japán nélküli Ázsiával, ahol az elmúlt évtizedben az adósságráta több mint 20 százalékponttal nőtt.

„Az adósságok dinamikája Ázsiában – és különösen Kínában – aggodalomra ad okot” – jegyzi meg Patricia Pelayo Romero, a jelentés társszerzője. „A kínai háztartások a német és olasz háztartásokhoz képest például máris viszonylag eladósodottak. Legutóbb röviddel a pénzügyi válság előtt láttunk a magánszemélyek eladósodottságában bekövetkező hasonlóan gyors növekedést az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Írországban. A legtöbb iparosodott országhoz képest a kínai adósságszintek még mindig jelentősen alacsonyabbak. A felügyeleti szerveknek azonban nem kellene ölbe tett kézzel ülniük. Az adósságvezérelt növekedés nem fenntartható – még Kína sem immunis az adósságválsággal szemben.”

A kötelezettségállomány erőteljes növekedése miatt a nettó pénzeszközállomány – azaz a bruttó pénzeszközállomány és az adósság közötti különbség – értéke 2018 végére globálisan 1,9 százalékkal, 129,8 billió euróra csökkent. A feltörekvő országok különösen megszenvedték a drasztikus visszaesést: a nettó pénzeszközállomány 5,7 százalékkalkal zsugorodott (az iparosodott országok 1,1%-ához képest), míg Kelet-Európa 6,6%-os növekedést könyvelt el.

Magyarország: a globális tendenciával szemben erőteljesen növekedett a pénzeszközállomány

2018-ban a magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 9 százalékkal – az előző év 9,1 százalékos növekedési üteménél kicsit kevesebbel – emelkedett. Ez a meggyőző teljesítmény főleg a bankbetéteknek volt köszönhető, amelyek – az elmúlt két évtized leggyorsabb emelkedésével – 15,1 százalékkal ugrottak meg. Az eszközök több mint felét kitevő értékpapírok, nevezetesen a különféle típusú részvények határozott, 9,1 százalékos növekedést produkáltak. Másrészt a biztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások növekedési üteme inkább csalódást keltett, mivel 2018-ban csekély 0,6 százalékos pluszt könyvelhetett el, ami a 2010/2011-es „nyugdíjsokk” óta a leggyengébb emelkedés volt. A kötelezettségek növekedése 4,4 százalékra gyorsult, ami normalizálódásra utal azon évek után, amikor a magyar háztartások jelentősen csökkentették adósságaikat: 2010 és 2017 között az adósságállomány 26 százalékkal zsugorodott. A továbbra is erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a háztartások adósságrátája tovább esik: 2018 végén elérte a 22,3 százalékot, ami a 2010-es csúcsértékhez képest 22 százalékponttal alacsonyabb.

Magyarországon a nettó pénzeszközállomány 2018-ban 10 százalékkal nőtt, és ez sorozatban a hetedik olyan év, amikor két számjegyű emelkedést tapasztalunk. 14 810 eurós egy főre jutó nettó pénzeszközállományával Magyarország a 29. helyre kapaszkodott fel a leggazdagabb országok rangsorában (az egy főre jutó pénzeszközállomány első húsz helyezettjét lásd a táblázatban), megtartva ezzel a negyedik leggazdagabb kelet-európai országként elfoglalt helyét Szlovénia (28.), Észtország (27.) és a Cseh Köztársaság (25.) mögött, megelőzve Görögországot (31.). A rangsor tetején ismét – nem utolsósorban az erős dollárnak köszönhetően – az Egyesült Államok váltotta Svájcot. Ha hosszabb távon, egészen a századfordulóig visszamenőleg nézzük a lista változását, jól látható, hogy több kelet-európai ország is növekedést könyvelhet el: a győztesek között ott van a három balti állam (+6 hely), valamint Oroszország (+6 hely), Bulgária (+4 hely) és Magyarország (+3 hely) is.

Csak egy bukkanó az úton?

Az elmúlt évtizedet tekintve most először fordult elő, hogy a globális vagyoni középosztály nem növekedett: 2018 végén nagyjából 1,040 milliárd ember (köztük körülbelül 4 millió magyar) tartozott a globális vagyoni középosztályba, ami többé-kevésbé megegyezik az egy évvel korábbi adattal. A zsugorodó kínai eszközök jelentette környezet ellenére ez nem túl nagy meglepetés, mivel mostanáig az új globális középosztály kialakulása főleg kínai ügy volt: tagjainak közel a fele kínai anyanyelvű, csakúgy, mint a felső vagyoni osztály 25 százaléka. „A globális jólét növelésér rengeteg lehetőség áll még nyitva” – mondta Arne Holzhausen, a jelentés társszerzője. „Ha más sűrűn lakott országok – például Brazília, Oroszország, Indonézia és különösen India – a kínaiéhoz hasonló vagyonszintet és vagyonelosztást érnének el, a globális vagyoni középosztály körülbelül 350 millió emberrel, a globális vagyoni felső osztály pedig nagyjából 200 millió emberrel bővülne. Ebben az esetben a vagyon globális eloszlása egy kicsit egyenlőbb lenne: 2018 végén a teljes nettó pénzügyi vagyon durván 82%-át a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka birtokolta. A globalizáció és a szabadkereskedelem megkérdőjelezése világszerte emberek millióit fosztja meg az előjutás lehetőségétől.”

München, 2019. szeptember 18.

A tanulmányt megtalálja honlapunkon: https://www.allianz.com/en/economic_research/, a Publications/Specials menüpont alatt.

A háztartások eszközeit és kötelezettségeit szemléltető interaktív világtérkép: https://www.allianz.com/en/economic_research/research_data/interactive-wealth-map