A koronavírus mindannyiunk életét felforgatta, és bár a digitalizáció évek óta zajló folyamat, igaz ez az online térben töltött időnkre, tevékenységünkre is. Olyanok is a virtuális világba merészkedtek a járványhelyzetben, akik korábban nem. Általánossá váltak olyan tevékenységek, amik addig csak időszakosan voltak jelen, remek példa erre az online bevásárlás és ügyintézés, a streaming tartalmak fogyasztása. Ezek vajon csak ideiglenes, vagy maradandó változások? Hogyan alakul online tevékenységünk a formálódó új normálisban? Az Allianz Hungária ennek járt utána.
A nemzetközi átlagnál kevesebb időt töltünk online
A legtöbben (52%) 3-5 órát töltünk a digitális térben naponta korosztálytól függetlenül. Ez kevesebb, mint a nemzetközi átlag, ami közel 7 óra[1]. Az általunk megkérdezettek 18 százaléka több, mint nyolc órát internetezik egy nap, 17 százalékuk pedig valamilyen formában, lényegében egész nap online van. Az Allianz kutatásának résztvevői közül csak 4 százalék az, aki kevesebb mint napi 1 órát tölt „digitálisan.” Az egyes generációkat vizsgálva azonban már kissé árnyaltabb kép körvonalazódik. Nem meglepő módon a Z generáció[2] körében a legdominánsabb az egész napos jelenlét: 29 százalékukra igaz. Szorosan követi őket az Y generáció[3], akik leggyakrabban több, mint 8 órát vannak online: 26 százalék. A kor előrehaladtával egyértelműen csökken az interneten töltött idő. A baby boomerek[4] (48 százalékban), az X generáció[5] tagjai (36 százalékban) már átlagosan inkább csak 3 órát töltenek virtuálisan.
A bezártságban töltött hónapok olyanokat is az online térbe tereltek, akik korábban idegenkedve mozogtak benne. Ez természetesen újabb típusú virtuális kihívásokat is hozott. A kutatásban résztvevők 70 százaléka segített eligazodni valamely digitális megoldás használatában az ismeretségi körében, vagy tud olyanról, akik kapott segítséget. További 7 százalékkal előfordult, hogy úgy ítélte meg, valakinek a környezetében elkélt volna az digitális segítség, de az illető nem igényelte a támogatást.
Néhány kivételtől eltekintve az új normálisban is a régi az alap
A járvány mindazonáltal egyik korosztály internetezési szokásait sem befolyásolta jelentősen. A felmérésben résztvevők többsége (71%) ugyanis újra ugyanannyi időt tölt online, mint a COVID előtt. Vannak azért kivételek. A kutatásban résztvevők 22 százaléka kevesebb időt tölt digitálisan, mint COVID alatt, de többet, mint COVID előtt. Ennek oka, hogy több mindent intéznek online, mint korábban. 7% számára viszont felértékelődtek a személyes élmények a járványhelyzet hatására, így kevesebb időt töltenek digitálisan, mint COVID előtt.
Leginkább (32 százalékban) munkára használjuk az internetet. Ezt szorosan követi az ügyintézés (31%) a második helyen. A harmadik, negyedik, illetve ötödik helyen a szabadidős tevékenységek (27%), a kapcsolattartás (26%), illetve a tanulás, információ megszerzése (26%) szerepelnek fej fej mellett. Ami a rendszeres tevékenységeket illeti, a hírek olvasása (81%) a leggyakoribb gyakran ismétlődő tevékenységünk. 62 százalékunk vásárol, 49 százalékunk hallgat zenét, 42 százalékunk szervez programot, 37 százalékunk fogyaszt videós tartalmakat rendszeresen az interneten. Úgy tűnik, hogy legkevésbé az online társkeresés szivárgott be a mindennapjainkba (9%), ennél még podcastot (10%) is rendszeresebben hallgatunk.