Az ENSZ statisztikái szerint 2050-re a világ városi lakosainak száma kétmilliárd fővel nő. Számos nagyváros már jelenleg is erőforrás-problémával küzd: egyre égetőbb a kérdés, hogy miként lesznek képesek a városok követni a folyamatos bővülést, hogyan lehet az egészségügyi szolgáltatásokat, a közlekedést, a lakhatást, az oktatást biztonságosan, mindenki számára hozzáférhetővé tenni, ráadásul mindezt a leginkább fenntartható módon. További kihívást jelent, hogy a Világgazdasági Fórum elemzése szerint a koronavírus nem egyformán érintette a különböző városokat, városrészeket. Attól függően, hol élünk, más és más módon vagyunk kitéve a fertőzésveszélynek, más egészségügyi ellátásban részesülünk, másként dolgozunk, másként közlekedünk. Fontos tehát újragondolni a városok funkcióit, illetve azt, hogy ezek a szerepek miként alakíthatók az aktuális állapotokhoz úgy, hogy ne sérüljön a fenntartható működés elve sem.
Irány a digitális tér! Előnyben az önellátás?
Rab Judit, építész-urbanista szerint „a jövő városában az alapvető városi funkciók – emberek közötti áru- és információcsere, találkozási tér – közül egyre több költözik a digitális térbe. A járványhelyzet csupán felgyorsította a már folyamatban lévő változások ütemét. Ma már rutinszerűen kereskedhetünk az egész világgal egy okostelefon segítségével a fotelünkből, online felületen adhatjuk le a rendelést és követhetjük nyomon az árut. A nem is olyan távoli jövőben pedig mindennapos gyakorlat lehet az is, hogy az áruszállításban robotok és önvezető járművek vesznek részt, az utolsó kilométereken pedig akár drónokkal is találkozhatunk. A jövő városa ugyanakkor a legszükségesebb erőforrások tekintetében már önellátásra törekszik” véli az Allianz Hungária témában felkért szakértője. „Így fordulhat elő, hogy a háztetők rendszeréből napelempark alakul, a felhagyott területeken kertészkedünk, a boltjainkban pedig a környékbeli gazdák szezonális termékeit találjuk csomagolásmentesen” – teszi hozzá Rab Judit, aki úgy véli, hogy a tudás- és információcsere terei még inkább átalakultak a digitalizációnak köszönhetően. Ma már neves egyetemek képzéseit végezhetjük el utazás nélkül, vagy munkahelyi megbeszéléseket szervezhetünk a lakásunkból, sőt a hivatali ügyintézést is okosalkalmazások segítségével végezhetjük bárhonnan, bármikor.