2013-ban Magyarországon 88 700 csecsemő született, a halálozások száma ezzel szemben 126 800 volt. Az egyszerű reprodukció biztosításához arra lenne szükség, hogy 100 nő összesen 210 gyermeket hozzon a világra, Magyarországon azonban mindössze 134 csecsemő jut 100 nőre. 2014 január 1-jén 100 gyermekre 122 időskorú, azaz 65 éves, vagy annál idősebb lakos jutott.1
Sok ország számára jelent nagy kihívást az elkövetkező évekre nézve, hogy az öregedő társadalomban miként lezs képes az egyre csökkenő számú aktív lakosság eltartani az idősebb korosztályt. Magyarországon is jelentős gondot okozhat ez a kérdés, a probléma azonban sokkal komplexebb, amihez számos egyéb tényezőt és demográfiai trendet is érdemes megvizsgálni.
A legtöbb fejlett országhoz hasonlóan hazánkban is megfigyelhető az a tendencia, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás későbbre tolódik. A gyermekek lassan a 20-as éveik közepéig támogatásra szorulnak, hiszen egyetemi tanulmányaik és a friss diplomásokat erősen sújtó munkanélküliség következtében nem képesek eltartani magukat. A gyermekek tanulmányainak megterhelő költsége mellett azonban az ötvenes éveiket taposó, úgynevezett "szendvics generáció" tagjainak általában idős korú szüleiről is gondoskodni kell, amely újabb problémákat vet fel.
2011-es KSH statisztikák szerint a 65 éves korban várható élettartam alapján Magyarországon egy férfi ebben az életkorban átlagosan 14, egy nő 18 életévre számíthat. Bár jellemzően egyre hosszabb ideig élünk, nem mindegy, hogy ezeket az években milyen minőségben töltik az idősek, éppen ezért a várható élettartam mellet az egészségben eltölthető életéveket is figyelembe kell venni. A 2011-es adatok alapján Magyarországon mindkét nem 65 éves korban még hat egészségben eltöltött évre számíthatott.2
A hosszantartó időskor gyakran komoly, elhúzódó betegségeket eredményez, ami nemcsak a beteg, de a család ésa hozzátartozók számára is jelentős érzelmi és pénzügyi terhet jelent. Az Allianz egy friss kutatása szerint a 40-50 éves korosztályban gyakori az idős hozzátartozók ellátásval kapcsolatos aggodalom. Természetesen itt az anyagi terhek mellett egyéb, a gondozással kapcsolatos megoldandó kérdések is felmerülnek.
Az idősek gondozásával kapcsolatos kihívások a jövőben még inkább súlyosbodni fognak, hiszen az elmúlt években jelentősen megnövekedett kivándorlás mértéke várhatóan még tovább emelkedik, aminek hatására az idős korosztálynak új megoldásokat kell találnia az olyan hétköznapi helyzetekre, amik az egymás mellett élő generációknál még nem jelentettek problémát, mint például a mindennapi bevásárlás. A távolélő gyermekek mindennapi segítségének pótlása adott esetben jelentős anyagi megterhelést jelent szémukra, éppen ezért az időskori előtakarákoskodás szerepe még hangsúlyosabbá válik.
„ A társadalmi tendenciák hatásai a következő évtizedekben még érezhetőbbek lesznek, mint eddig és ez mindenkit személyesen fog érinteni, az egyedüli kiutat az öngondoskodás jelenti. Éppen ezért az emberek gondolkodásmódjának megváltozására van szükség, tudatosan kell készülnünk a jövőre" – mondta Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.
1 KSH (2014): Statisztikai Tükör, 2014. évf. 28. sz. Budapest, 2014.03.20 (Letöltve: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepmozg/nepmoz13.pdf)
2 KSH (2013): Nyugdíjak és egyéb ellátások, Budapest, 2013. szeptember, (Letöltve:http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/nyugdij/nyugdij13.pdf)
