Az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése: Fellendülés viharos időkben

 

Allianz Hungária Zrt.
  • 7% fölött a pénzügyi eszközök növekedési üteme
  • Továbbra is népszerűek a bankbetétek – annak ellenére, hogy az infláció miatt reálértéken veszteségesek
  • A hitelfelvételek 2009 óta most először nőttek a gazdasági teljesítménynél gyorsabban
  • A magyar háztartások vagyonnövekedése némileg lefékeződött, mivel a jelek szerint kifutóban van a hitelfelvételek visszaszorítása
  • A vagyon globális eloszlása lassanként kiegyenlítődik – az elefántnak nincs ormánya
  •  

    Az Allianz ma nyilvánosságra hozta nyolcadik Globális Vagyonosodási Jelentését, amely több mint 50 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét elemzi. A 2016-os év rendkívüli politikai viharait a magánvagyonok meg sem érezték: a 2015-ös gyengébb teljesítmény (+4,7%) után a pénzügyi eszközök (1) tavaly ismét 7,1%-kal nőttek, ami többé-kevésbé megfelel a válságot követő időszak átlagának. A globális pénzügyi vagyon rekordmagasságba, közel 170 billió euróra nőtt.

    A tőzsdék a növekedés motorjai – a megtakarítók azonban inkább bankbetétben helyezik el a pénzüket

    A tavalyi jó teljesítményben jelentős szerepet játszott a tőzsdék év végi fellendülése, különösen az iparosodott országokban. A vagyonok tavalyi növekedésének közel 70%-a az állományok értékének változásából eredt, és csak 30%-a volt új megtakarítás; az előző évben ennek fordítottja érvényesült. Eléggé meglepő az új megtakarítások szerkezeti összetétele. A privát megtakarítók több értékpapírt adtak el, mint amennyit vásároltak, ugyanakkor az új források kétharmadát a bankoknál helyezték el – ez új rekordmagasságot jelent. „A magánbefektetők megtakarítási viselkedését továbbra is a határozott kockázatkerülés jellemzi” – mondta el Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza. „Bár elsősorban az értékpapírpiacok jó teljesítményének köszönhetően nőtt a pénzügyi eszközök értéke az elmúlt években, az új pénzösszegeket még az iparosodott országokban is nagyrészt bankszámlán helyezik el. Márpedig ez ott hozam helyett reálértéken mért veszteséget termel: Az infláció csak 2016-ban mintegy 300 milliárd eurót húzott ki a megtakarítók zsebéből; ebben az évben – az infláció növekedésével – ez a szám akár kétszer ilyen magas is lehet. Nem sokkal jobb a helyzet a feltörekvő piacok többségén sem, ahol becslések szerint a pénzügyi eszközök kevesebb, mint 20%-át fektetik be hosszú távú és biztonságos befektetési konstrukciókba. Széles körű intézkedésre van tehát szükség. A befektetési folyamat jobbításának kulcsfontosságú eszköze lehet a digitalizáció.”

    (1) Pénzügyi eszköznek tekintjük a készpénzt és bankbetéteket, a biztosítótársaságokkal és nyugdíjintézetekkel szembeni követeléseket, az értékpapírokat (részvényeket, kötvényeket és befektetési alapokat) és az egyéb követeléseket.

     

    Ázsia növekedése messze a leggyorsabb

    A növekedés tavalyi felgyorsulása elsősorban az iparosodott országoknak volt köszönhető, ahol a növekedés megkétszereződött, elérte az 5,2%-ot. Az élen azonban 2016-ban is a (Japán nélkül vett) ázsiai térség járt 15%-os növekedéssel, míg Kelet-Európában 7,9%-kal nőtt a pénzügyi eszközök összértéke. Ázsia (Japán nélkül) hosszú távú összehasonlításban is domináns régiónak tekintendő, különösen, ha az inflációt is figyelembe vesszük. Az elmúlt évtizedben Ázsia (Japán nélkül) évi közel 11%-os reálnövekedést ért el az egy főre eső bruttó pénzügyi eszközök tekintetében. A másik két feltörekvő régió, Latin-Amerika és Kelet-Európa mindössze 5% körüli növekedést tudott felmutatni, ami még így is kétszer gyorsabb volt az észak-amerikai és a nyugat-európai növekedési ütemnél (+2,1%-os, illetve +1,4%-os reálnövekedés 2006 óta). Ennek következtében ez a három régió – Latin-Amerika, Kelet-Európa és Ázsia (Japán nélkül) – a globális bruttó pénzügyi vagyonnak kis híján 23%-át mondhatta magáénak 2016-ban. Ezzel részesedésük több, mint megkétszereződött az elmúlt tíz év során. A feltörekvő piacok súlya a vagyonnövekedést tekintve még ennél is nagyobb, ugyanis az elmúlt évtized növekedésének 42%-át ezek az országok adták. Ez azonban legnagyobbrészt Kína fejlődésének tudható be, amely egymaga mintegy 30%-át tette ki a 2006 óta mért globális növekedésnek.

    A gazdaságnál gyorsabban nő a hitelfelvétel

    A háztartások kötelezettségállománya 2016-ban globális szinten 5,5 százalékkal nőtt, ami 2007 óta a legnagyobb ütemű növekedés. Ez azt jelenti, hogy 2009 óta először a hitelállomány is gyorsabban nőtt, mint a gazdaság teljesítménye, és a globális adósságráta közel 1 százalékponttal, 64,6%-ra emelkedett. Az egyes régiók jelentősen eltérő képet mutattak. Míg Nyugat- és Kelet-Európában, illetve Észak-Amerikában – mérsékelt szintjéről – némileg gyorsult a növekedés üteme, Latin-Amerikában tovább csökkent. Ezzel szemben Ázsiában (Japán nélkül) meredeken, további négy százalékponttal nőtt a hitelállomány növekedésének üteme, megközelítve a 17%-ot; ezen belül első helyen a kínai háztartások álltak, amelyek hatalmas mértékben, 23%-kal növelték tartozásaikat. Ennek következtében a régió közel 20%-át teszi ki a megközelítőleg 41 billió eurós globális lakossági adósságállománynak, szemben a tíz évvel ezelőtti kevesebb mint 7%-kal. „Kiemelt figyelemmel kell kísérni a kínai hitelfelvételi helyzetet” – kommentálta ezt a tényt Michaela Grimm, a jelentés társszerzője. „A háztartások adósságrátája ugyan még nem lépett be a veszélyzónába, de a változások dinamikája aggodalomra ad okot: A ráta ugyanis az elmúlt öt évben 17 százalékponttal ugrott meg, ebből közel hat ponttal csak 2016-ban – mindkét számadat globálisan kiugró. Összehasonlításképpen: az USA adósságrátája a nagy pénzügyi válság előtti öt évben mintegy 20 százalékponttal emelkedett. Hiba lenne, ha a kínai felügyeleti hatóságok azt képzelnék, hogy Kína immunis lehet egy pénzügyi válsággal szemben – ehelyett időben kellene ellenintézkedéseket hozniuk.”

    A hitelfelvétel meredek növekedése ellenére is új globális rekordmagasságba, 128,5 billió eurós szintre nőtt a nettó pénzügyi eszközök (bruttó pénzügyi eszközök mínusz hitelállomány) értéke a 2016. év végére. Ez éves összehasonlításban 7,6%-os növekedést jelent. Bár ez némileg elmarad a válság óta mért éves átlagtól, jóval meghaladja a tavalyi év 4,8%-os adatát. Kelet-Európában ezzel szemben 9,7%-ra lassult a nettó pénzügyi eszközök növekedése.

    A magyar háztartások vagyonnövekedése némileg lefékeződött

    A magyar háztartások nettó pénzügyi eszközei 10,6%-kal nőttek 2016-ban, ami (Lengyelországgal együttesen) egyfelől a legmagasabb arányszám a kelet-európai EU-tagállamok körében, másfelől az elmúlt öt év leglassabb magyarországi növekedési üteme. A lassulás lényegében egyetlen fejleményre vezethető vissza: A kötelezettségek csökkenése többé-kevésbé leállt (–0,9% 2016-ban) az után, hogy az azt megelőző előző öt évben évente átlagosan közel 6%-ot faragtak le a magyar háztartások a tartozásaikból. Ennek következtében az adósságráta jelentősen, 25,1%-ra (2016) csökkent, ami Romániát kivéve a legalacsonyabb arányszám a kelet-európai EU-tagállamok körében. 2010-ben ez a szám 44,4% volt. Az ilyen mértékű adósságfegyelem nemcsak régiós, de globális összehasonlításban is páratlan. Másfelől azonban folytatódott a pénzügyi eszközök növekedése, méghozzá 8,2%-os ütemben, ami nagyjából megfelel a korábbi évek teljesítményének. Az értékpapírok a már szokásosnak mondható kétszámjegyű növekedést produkálták, és ezzel túlteljesítették a másik két eszközosztályt (a bankbetéteket és a biztosítási és nyugdíjeszközöket). A magyar háztartások ezzel kiemelkednek a társaik közül: Kelet-Európában (a kicsiny Észtország kivételével) sehol nem olyan magas az értékpapírok portfólión belüli aránya, mint Magyarországon (51%).

    Magyarország egyet hátralépve a 30. helyen áll

    Magyarország a 30. helyen áll a világ leggazdagabb országainak listáján, egyet hátralépve az előző évhez képest, miután Kína megelőzte (az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány alapján, ld. az első 20 helyezettet tartalmazó táblázatot). Kelet-Európában azonban 12.220 euróval továbbra is a harmadik helyen áll (Csehország és Szlovénia után). A lista élén őrségváltás történt 2016-ban, miután az USA (hajszálvékony különbséggel) átvette az első helyet Svájctól. Egyebekben a megszokott képet, skandináv és ázsiai országok dominanciáját mutatja a lista.

    A globális vagyoneloszlás lassan kiegyenlítődik

    A globális vagyoneloszlás alakulását az ezredforduló óta különösen egy jelenség, a globális vagyoni középosztály rohamos növekedése határozta meg[1]. Az e kategóriába tartozók száma több, mint megkétszereződött ebben az időszakban, és a 2000. évi mintegy 450 millióról mára 1 milliárd fölé nőtt. A középosztályba bekerülők elsöprő többsége alacsonyabb vagyoni osztályból érkezik: 2000 óta közel 600 millióan tették meg ezt a lépést. Ha azonban azt is megvizsgáljuk, hogy mely államok polgárai léptek feljebb társadalmilag, megállapítható, hogy több, mint 80%-uk kínai, és csak 6%-uk kelet-európai. A globális vagyoni középosztály megduplázódása tehát alapvetően Kína felemelkedésének a jele.

    Az új globális vagyoni középosztály felemelkedése ellenére még igen messze vagyunk a vagyonok „igazságos” eloszlásától globálisan. Az elemzett országok lakosságát az egy főre eső nettó pénzügyi eszközök alapján globális populációs decilisekre bontva egyértelműen láthatjuk, hogy a világ leggazdagabb 10%-ának tulajdonában van a nettó pénzügyi eszközök 79%-a. A vagyonkoncentráció mindazonáltal magas, 91%-os volt 2000-ben.

    Az elefántnak nincs ormánya

    A globális vagyoni decilisek alapján elkészíthetjük az eszköznövekedésre vonatkozóan is az ún. „elefánt ábrát”, amely a globális népesség egyes percentiliseiben mért jövedelemnövekedést szemlélteti. Nem lehet nem észrevenni, hogy ez az ábra mennyire hasonlít az eredetire. Különösen a globális vagyoneloszlás felső-középső szegmensében található háztartások – a fejlődő országok feltörekvő középosztályai – látták előnyét az elmúlt évek eszköznövekedésének. Az eloszlási piramis tetején azonban feltűnő eltérést láthatunk. A növekedés jelentősen lecsökken a 10. decilisben, ahol a legmagasabb az egy főre eső nettó pénzügyi eszközérték. „Az elefántnak nincs ormánya” – jegyezte meg Heise. „A jövedelmi helyzettől eltérően az eszközök növekedése a skála felső végén alacsonyabb, mint a közepén. Az egyenletesebb vagyoneloszlás szempontjából ez jó hír. Nem kergethetünk azonban illúziókat az „igazságos világot” illetően. A legfelső decilisben az egy főre eső átlagos nettó pénzügyi eszköz meghaladja a 200.000 eurós küszöböt; a globális lakosság leggazdagabb 1 százaléka átlagosan valamivel 900.000 euró fölötti értékben rendelkezik nettó pénzügyi eszközökkel. A szegényeket és gazdagokat továbbra is egy világ választja el egymástól.”

     

    München, 2017. szeptember 27.

     

    A tanulmányt megtalálja honlapunkon:

    https://www.allianz.com/en/economic_research/, a Publications/Specials menüpont alatt.

    A háztartások eszközeit és kötelezettségeit szemléltető interaktív világtérkép: https://www.allianz.com/en/economic_research/research_data/interactive-wealth-map

    További információ:

    Dr. Lorenz Weimann     tel.: +49.69.24431-3737,
                                                 e-mail: lorenz.weimann@allianz.com

     

    [1] A vagyoni osztályok meghatározásának alapjául az egy főre jutó átlagos globális pénzügyi eszköz szolgál. 2016-ban ez 25.510 euró volt. A globális vagyoni középosztályhoz tartoznak azok a magánszemélyek, akik a globális átlag 30 és 180 százaléka közötti vagyonnal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban a globális vagyoni középosztályhoz tartozás alsó, illetve felső küszöbértéke sorrendben 7.700, és 45.900 euró volt.

     

    Allianz Globális Vagyonosodási Jelentés