A biztosítótársaság nem reprezentatív felmérése szerint a válaszadók 77,4 százaléka ugyanannyi vagy kevesebb bevételből gazdálkodik, mint az elmúlt 2-3 évben, miközben az infláció hatására az életünk lényegesen drágább lett, hiszen márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint[2]. A kitöltők ötödének (22,6%) ezzel párhuzamosan nőtt a bevétele – közel kétszer annyi férfinak, mint nőnek –, az árak emelkedése miatt azonban ez nem feltétlenül jelent pluszban elkölthető pénzt számukra.
„A felmérés eredményeiből azt látjuk, hogy a gazdaságpolitikai kihívások (Covid-19, háború, infláció, stb.) hatással voltak a megtakarításainkra és befektetéseinkre is. A megkérdezettek 17,9 százaléka vallott úgy, hogy a mindennapi megélhetés miatt felélte korábbi megtakarításait, 15,4 százaléknak pedig korábban sem volt és most sincs megtakarítása, ami a 43-58 évesekre jellemző a leginkább. Csupán 15,8 százalék azok aránya, akik növelni tudták a pénzügyi tartalékaikat, és 5,4 százalék, akik a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarításaikat is. A nemeket tekintve kirívó, hogy a férfiak közel háromszoros arányban (24,4% vs 9,4%) tudták növelni a tartalékaikat, miközben kétszer annyi nő élte fel a megtakarításait, mint férfi (22,6% vs 11,7%)” – mondta Bencsik Tamás, az Allianz Hungária Zrt. Személybiztosítások Igazgatóságának vezetője.
Tudatosabbnak tartjuk magunkat, mint amilyenek vagyunk?
A kitöltők közel fele (49,1%) tudatosnak tartja magát, ha pénzügyekről van szó, de az összes válaszadónak csak 19 százaléka állítja ezt teljes meggyőződéssel. Ennek kapcsán szintén érdekes a nemi megoszlás, a férfiak ugyanis magabiztosabban vallják magukat teljes mértékben tudatosnak, mint a nők (24,2% vs 15,1%). Csupán 11,5 százalék azok aránya, akik inkább nem, vagy egyáltalán nem tartják magukat tudatosnak ilyen téren.
A kutatásban résztvevők gyakorlati tudatosságát tekintve az eredmények árnyalt képet mutatnak. A pénzügyi tervezés fontosságát valamelyest alátámasztja, hogy csaknem 70 százaléknak (67,4%) van vésztartaléka, ám az, hogy tízből több mint 3 embernek viszont nincs, még mindig magas arány. Bíztató, hogy a válaszadók háromnegyede (77,1%) alaposan utána néz és összeveti a megtakarítási/befektetési lehetőségeket, biztosítási típusokat mielőtt leköti valamibe a pénzét, illetve biztosítást köt. Közülük 29,7 százalék pedig személyre szabott pénzügyi tanácsot is kér szakembertől, ami a generációk tekintetében a 18-26 évesekre a legjellemzőbb (53,3%), nemek szerint pedig inkább a férfiakra. Ám mintegy minden ötödik megkérdezett egyáltalán nem néz utána az ilyen típusú opcióknak, 4,3 százalék pedig nem is tudja, hol keresse az ezekkel kapcsolatos információkat. Erre vonatkozóan a nők aránya mindkét esetben magasabb, mint a férfiaké. Ezenkívül a válaszadók több mint fele (52,7%) havonta átnézi a pénzügyi számláit, befektetéseit, biztosításait, minden hatodik válaszadó (16,5%) azonban csak ritkán vagy soha nem követi nyomon ezeket.
A válaszok alapján érdekes kép rajzolódik ki a kockázatkerüléssel kapcsolatban is: a kitöltők közel fele (47,7%) kockázatkerülőnek tartja magát, 14 százalékuk teljes mértékben. Azoknak az aránya is magas (39,8%), akik közepesen gondolják magukat annak. A kockázattűrők száma csupán 4,3 százalék. Korosztályi bontásban a 18-26 évesek kerülik a legkevésbé a kockázatokat, az 59-77 évesek pedig a leginkább. A felmérésből kiderül továbbá, hogy a nők jóval kockázatkerülőbbek, mint a férfiak (54,1% vs 39,2%).
