Mire kötünk biztosítást a jövőben? 

Helló, VUCA-világ! Hova tartunk? Mire készüljünk?

Világunkat egyre inkább a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság jellemzi. Ez a VUCA-világjelensége (Volatile, Uncertain, Complex, Ambiguous, azaz gyorsan változó, kiszámíthatatlan, bonyolult, bizonytalan), ami új szemléletet, új megoldásokat és képességeket, azaz még hatékonyabb alkalmazkodást kíván meg a 21. századi homo sapienstől. A világjárvány által felgyorsított exponenciális fejlődést az alapvetően lineáris gondolkodásra bedrótozott emberi aggyal nehéz vizionálni. Gyakran szokták mindezt azzal szemléltetni, hogy milyen egyszerű elképzelni, hova jutunk harminc lépés megtételét követően: nagyságrendileg harminc méterre. Ha belegondolunk abba, hogy vajon harminc exponenciális lépés (ahol az exponencialitás azt jelenti, hogy mindig megduplázzuk a lépéseink számát: 1, 2, 4, 8, 16, és így tovább) után hol leszünk, annak feldolgozása már jelentősen nagyobb feladatot jelent az agyunknak. Harminc ilyen lépést követően ugyanis nagyságrendileg 1 millió kilométerre jutnánk, és ezzel 26 alkalommal utazhatnánk körbe a Földet, és még maradna felhasználható kilométerünk! Léptéket kell tehát váltani a gondolkodásunkban is, hiszen egy olyan világba tartunk, ahol exponenciálisan gyorsuló ütemben fejlődő technológiák erősítik egymás hatását, fantasztikus új lehetőségeket teremtve, de egyúttal számos új veszélyhelyzetet, kockázati tényezőt is generálva.

Mire kötünk biztosítást az új érában? Mi lesz veled, kockázatkezelés?

·         Dinamikus kockázatkezelés

Egy dinamikusan változó világban a dinamikus kockázatkezelés alkalmazása ésszerű lépésnek tűnik. Kézenfekvő például, ha kevésbé gyakran használjuk az autónkat, rövidebb távokon közlekedünk vele, a balesetek bekövetkezésének esélye is alacsonyabb. Ha egészségesebben élünk, kerüljük a veszélyes élethelyzeteket, odafigyelünk magunkra, csökkenthetjük azon kockázatokat, amelyek az egészségünket veszélyeztethetik. A mai, technológia és okoseszközök uralta világban immár lehetőség nyílik arra, hogy mindezeket az összefüggéseket automatikusan begyűjtött adatok erősítsék meg, azaz dinamikusan követhessük az egyes kockázatok kialakulását, jellegét. Ennek eredményeként pedig dinamikusan alakíthatóvá válik az adott biztosítási termék, de akár a biztosítási portfólió egésze. Mindez nemcsak a termékek személyre szabását és az ügyfelek még professzionálisabb kiszolgálását (például egy-egy adott biztosítási esemény kárrendezésének folyamata jelentősen felgyorsítható ezáltal) teszi lehetővé, de az exponenciálisan változó környezethez való alkalmazkodást is segíti. 

·         Speciális kockázatok

A radikális technológiák radikálisan új élethelyzeteket, kockázatokat teremtenek. Olyanokat, amelyekre jelen pillanatban nem is gondolunk. Az előre látható, vagy a fekete hattyúként megjelenő globális kihívások, az egyre szélesebb körben használt okoseszközök, a mesterséges intelligencia egyre elterjedtebb alkalmazása, az élettartamunk növekedése, az egyes társadalmi csoportok közötti egyre növekvő társadalmi-gazdasági különbségek, az új generációk új szokásainak megjelenése, a munka világának átalakulása számos olyan új, adott esetben akár csupán szűk csoportokat érintő kockázatokat teremt, amelyek kezelése a biztosítói, a biztosítotti és sok esetben kormányzati oldal összefogását igényli. A jövőben tehát fel kell készülni az egészen új, akár speciális kockázati csoportok elvárásaira, ami a jelenleginél jóval színesebb biztosítási palettát eredményezhet majd, de egyúttal feltételezi a proaktív, a kockázatok mérséklését szem előtt tartó, fenntartható szemléletű közös gondolkodást.

·         Kockázatkezelés és a közösségi lét ereje

A jövőben érdemes lesz egészen másként viszonyulnunk a kockázatok kezeléséhez. A közösségi médián szocializálódott fiatal generáció teljesen máshogy közelít meg egy egészségügyi, vagy a tárgyi javakban bekövetkezett, anyagi terhekkel járó krízishelyzetet. Ők szükség esetén aktívan építenek a közösségi felületeken található kapcsolataikra. Már napjainkban is népszerűek a különböző közösségi finanszírozású projektek, a különböző kockázatok, a krízishelyzetek kezelése esetén a felnövő generáció számára pedig ez természetes lehet. 

·         Enyém, tiéd, kié?

Az egymással egyre inkább összekapcsolt tárgyak világában újra kell gondolni annak a kérdését, hogy egy adott kockázat mihez kötődik. A hagyományos biztosítási modellben a kockázatok egy jó része olyan vagyontárgyakhoz (lakás, ház, autó) kapcsolódik, amelyek valakinek, vagy valakiknek a tulajdonát képezik, azonban jelenleg is tapasztaljuk a tárgyak birtoklásához való viszonyulásunk megváltozását: az emberek az autókat, lakásokat egyre inkább „csak” használni szeretnék a birtoklás helyett. A biztosítóknak meg kellett tehát érteniük most pedig meg kell ismerniük a „tulajdonosi” kockázatok helyét egyre inkább átvevő „felhasználói” kockázatokat