Merre tovább, orvoslás? 

Allianz Hungária Zrt. | 3 perc olvasási idő

Nanotechnológia és génszerkesztés, robotok a műtőben 

Életünk számos területét alakította át a világjárvány, az egészségügy sem képez ez alól kivételt. Folyamatos digitalizálódás, felforgató technológiák alkalmazása a járványmegelőzésben, felgyorsult vakcinafejlesztés. Hamarosan azonban berobbanhat az orvoslásba a nanotechnológia és a génmódosítás, vagy a DNS-alapú, személyre szabott gyógyszerek, csak hogy néhány példát említsünk a sok küszöbön álló technológia közül. Az orvoslás területe paradigmaváltás előtt áll. Ray Hammond, a kontinens egyik legelismertebb jövőkutatója immár 40 éve foglalkozik a jövőnket meghatározó trendekkel. Ezúttal az orvostudomány jövője kapcsán adott tippeket: vajon hol tart majd a gyógyítás 2040-ben?

 

Személyre szabott gyógyszerek

Minden ember DNS-e egyedi, rengeteget elárul rólunk. Segítségükkel a tudósok jó eséllyel megállapíthatják, ki milyen betegségekre lehet hajlamos. Igaz, ez egy viszonylag friss technológia, ám a tudásunk egyre nő! Azt például tudjuk, hogy mindenki másképp reagál egyes gyógyszerekre. Ám azt nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy ma már van arra mód, hogy az orvosok a páciens DNS-éhez legjobban illő gyógyszert írják fel! Sokszor precíziós orvoslásként is emlegetik ezt, aminek a hatékonyságát a jövőben az is támogathatja, hogy egyre több elektronikus adat áll majd rendelkezésre az aktuális egészségi állapotunkat illetően, így a nagy mennyiségű adat alapján egyre könnyebb lesz kapcsolatot találni a génszekvenciák és egyes betegségek között.

Őssejtek

Annyira ígéretes módszer, hogy a 21. század penicillinjeként is hivatkoznak rá! Az őssejtek olyan emberi sejtek, amelyek képesek önmaguk megújítására, valamint át tudnak alakulni bizonyos (nem általános) funkciójú sejtekké, valamint szövetté. Számos betegség válhat kezelhetővé általuk: így például az autoimmun betegségek, egyes neurológiai rendellenességek, vagy akár a rákos megbetegedések bizonyos típusai is. Az őssejtterápiát a regeneratív gyógyításban is alkalmazzák szövetek, szervek helyettesítésére vagy gyógyítására. Az ígéretes eredmények ellenére ez a gyógymód még fejlesztés alatt áll, 2040-re viszont az őssejt minden bizonnyal egy fontos és erőteljes eszköz lehet majd az egészségügyben.

Nanotechnológia

A nanotechnológia, leegyszerűsítve mindazon technikák és kutatások összessége, amelyekben az anyagi világot atomi és/vagy molekuláris skálán vizualizáljuk és manipuláljuk. Gondoljunk csak bele, milyen jó szolgálatot tehetnek az emberi testben az ilyen apró dolgok! Kísérleti jelleggel már alkalmazzák is a technológiát: intravénásan nanotesteket lehet a véráramba juttatni, így például célzottan a fertőzött ponthoz lehet irányítani a szükséges gyógyszert. Így kisebb mennyiség is elég lehet, valamint adott esetben több készítmény hatékonysága is letesztelhető alacsony dózisokban. Mindez például a kemoterápia esetében lehet meghatározó: nanotechnológiát alkalmazva nem kell az egész szervezetet terhelni, lehetőség van célzottan beavatkozni, épp a megfelelő mennyiségű és fajtájú gyógyszerrel, csökkentve ezzel az egészséges sejtek károsodását.

Génmódosítás

Az ötlet, hogy módosíthatjuk a DNS-t, az egyik legerőteljesebb elképzelés az orvostudományban – és egyben a legvitatottabb is. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy „előre kódolt” betegségektől szabadulhatunk meg, vagy változtathatunk a szemünk színén. Ez a technológia a nem megfelelő kezekben elképesztő károkat képes okozni, nem véletlenül szít óriási etikai vitákat. A számítógépekből ismert „kivágás, beillesztés” folyamathoz hasonló módszert ültették át a DNS szerkesztésébe is. Így gyorsabb, egyszerűbb és biztonságosabb lett a munka. A kutatók így célzottan ki tudnak iktatni géneket, és változtatni is tudnak rajtuk akár az emberek esetében is. Próbáltak már így harcolni a HIV-fertőzés, vagy a rák ellen, de az embrióknál is felmerül a módszer, hogy megakadályozzák a komoly betegségek kialakulását. Ezek a mesterséges beavatkozások azonban kockázatosak, hiszen egy hiba öröklődhet a következő generációkban. Alkalmazásakor végletekig körültekintőnek kell lenni! 

Okostelefon, okosóra? – Csak a kezdet!

Ha a ma emberét szemléljük, máris számos olyan okoseszközt fedezhetünk fel, melyek az egészségmegőrzést segítik, és akár a közeli műszaki boltban beszerezhetők. Divatos, hordható szenzorokkal, okostelefonokkal, okoskarkötővel „szereljük fel” magunkat, s ezek a testünkön viselt eszközök számolják lépéseinket, mérik fittségünk állapotát és nyomon követik alvási szokásainkat. Ám ez csak a kezdet! Hamarosan okoseszközeink segítségével ellenőrizhetjük majd a szívműködésünket, légzésünket, véroxigén-szintünket, később pedig a vércukorszint, a vérnyomás és a káliumszint megállapítása sem jelenthet majd gondot. Az utóbbi időben váltak elérhetővé kereskedelmi forgalomban azok a hordozható EKG-tartozékok is, melyeket okostelefonunkhoz csatlakoztathatunk, és folyamatosan nyomon követhetjük szívműködésünket. Az eredményeket egy alkalmazás gyűjti, az adatok pedig mesterséges intelligencia segítségével vizsgálhatók. Ha a rendszer az ideálistól eltérő értéket lát, akár üzenhet is orvosunknak! Privát szolgáltatás esetén havidíjért cserébe videobeszélgetés keretei közt konzultálhat velünk egy szakember, sőt az AI Doktor már chatbot által is képes kommunikálni a betegekkel és beutalni őket vizsgálatokra, ha szükséges.

Robotok a gyógyulásunk szolgálatában

Komoly lehetőség rejlik a robotok alkalmazásában, többek között a műtétek során is. Ahogy egyre olcsóbbá és megbízhatóbbá válik e technológia, úgy juthat egyre nagyobb szerephez. Így a robotizált műtéti beavatkozások (természetesen emberi felügyelet mellett) bárhol elérhetővé válhatnak majd az egész világon. Az eddigi tapasztalatok alapján amikor egy műtéthez robotokat használnak, a beavatkozás jóval precízebb, kisebb vágással, csökkent vérveszteséggel, kevesebb fájdalommal és gyorsabb gyógyulási idővel jár. A robotok kapacitása 2040-re annyira fokozódhat, hogy sebességük, megbízhatóságuk és hálózati kommunikációjuk révén emberi segítőkre nem is lesz szükség a műtőben.

„Fontos, hogy folyamatosan kutassuk, milyen trendek formálják ágazatunk jövőjét, hiszen látható, hogy a megatrendek, a felforgató technológiák, avagy az éppen most zajló világjárványhoz hasonló váratlan események alapvetően alakítják át az egyes iparágakat. Nincs ez másként a mi szakmánkban sem, sőt, vélhetően hosszú távon hatással lesz mindez az üzleti modellünk egészére is. Jelenleg a biztosítások egyik alapvető célja az, hogy váratlan helyzetek kialakulása esetén nyújtsanak biztosítási fedezetet. A jövőben azonban az egészségünkről sokkal pontosabb képet alkothatunk, sőt nagyobb mértékben befolyásolhatjuk azt, a biztosítások akár teljes egészében személyre szabottá válhatnak. Egyfajta paradigmaváltás előtt állunk az egészségügyben, ami jelentős változásokat indukál a biztosítói és a biztosítotti oldalon is. A betegségközpontúság irányából egyre inkább az egészségközpontúság irányába mozdulunk” – mondja Csépai Orsolya, az Allianz Hungária Zrt. Életbiztosítási igazgatója. „A technológiai vállalatoknak és az egyéneknek jelentősen megnő a szerepük az egészségiparban. Az ügyfeleknek, a testbe/testre szerelhető eszközök révén a jövőben sokkal kiterjedtebb hozzáférése lesz majd a személyes egészségügyi adataikhoz. Ezek értelmezése, illetve az egészségügyi rendszerekben történő eligazodás várhatóan komoly kihívást jelent majd számukra, amelyhez támogatást kell majd nyújtani. A mi szerepünk biztosítóként így például részben az lehet majd, hogy a szakértelmünkkel és a hálózatunkkal segítsük őket az eligazodásban, hogy egyszerűbben és a legjobb áron juthassanak hozzá az éppen szükséges egészségügyi szolgáltatáshoz” – teszi hozzá Csépai Orsolya.