Divatba jönne az elektromos motorozás – véget ért a MotoE első szezonja

Az e-mobilitás napjainkban egyértelműen a közbeszéd részét képezi. Az elektromos autók látványa az utcákon teljesen megszokottnak mondható, ahogy az elektromos rollerek száma is megugrott (főleg a nagyvárosokban). A híradások már az elektromos buszokról, vagy kamionokról jövendölnek – de mégis, mi a helyzet a motorokkal? Hiszen a technológia fejlődése két keréken is hasonlóan nagy lehetőségeket tartogat. A MotoE létrejötte adhat lendületet az elektromos motorozásnak – a folyamat első lépéseit pedig most teszi meg a széria.

A motorsportban korábban is voltak nagy változások: a 2000-es évek elején a kétütemű motorokat négyüteműek váltották, ami akkor sokaknak nem tetszett. Eltűnt a gépek jellegzetes hangja, megváltozott az alakja és karaktere. A nagy újítások gyakran nagy ellenállással találkoznak, de ma mára ennek nyoma sincs: idővel mindenki megszokta, elfogadta a változás szükségességét és ma már a négyütemű motorok ma már rendkívül népszerűek.

Hasonlóan nagy forradalom jöhet el hamarosan az elektromos technológiák fejlődésével. 2019 ugyanis új fejezetet hozott el a motorsport történetében: elindult az FIM MotoE Világkupa, amely igyekszik a köztudatba hozni a motorozás ezen formáját. A bajnokság létrejötte viszont csak az első lépés lehet egy hosszú, de annál izgalmasabb úton. A kulcs az emberek meggyőzése lehet: ha lesz igény az elektromos motorozás iránt, akkor a nagyobb gyártók is egyre nagyobb erőforrásokat ölhetnek majd a fejlesztésekbe (például már a Harley Davidsonnak is van elektromos motorkerékpárja). A MotoE tehát egyfajta nagykövetként jár elöl a gyorsaságimotoros-világbajnokságon és a környezetbarát technológiák, valamint a fenntarthatóság értékeit igyekszik tolmácsolni a nagyvilág felé. Az elektromos motorozás azonban még nagyon gyerekcipőben jár. Egyelőre csak a technológia kipróbálásán és a jó versenyeken van a hangsúly – meg persze azon is, hogy mindenki hozzászokjon az elektromos motorokhoz. De néhány éve még a Formula E is itt tartott, ma pedig már több autógyártó indul ott, mint az F1-ben.

2018 elején mutatták be a MotoE versenygépet. Ez egy nagyon egyszerű konstrukciójú szerkezet jelentett: az olasz Energica készítette, a fő hangsúlyt pedig az energiaforrás kapta. Az akkumulátor 40 perc alatt teljesen feltölthető, ereje pedig 3000 mobiltelefonéval ér fel – egy közepes méretű házat három napig lehet működtetni ennyi energiával. A végsebesség 250-270 km/h körüli, a 154 lóerős motor súlya pedig 262 kg. Hajtásához elektromos- és napenergiát használnak fel az Enel jóvoltából, a hangja pedig akár egy siklóé a Star Warsban.

Mivel mindössze egy konstruktőr van, a teljes mezőny egyforma motorokat használ. Összesen 18 ilyen gép alkotja a mezőnyt – a MotoGP-ben, illetve a Moto2-ben és a Moto3-ban érdekelt csapatok készítik fel a járműveket. Az indulók között több versenyző neve is ismerős lehet: Nico Terol, Alex de Angelis, Xavier Simeon, Mike di Meglio, Bradley Smith, vagy Sete Gibernau is ott volt a sorozat indulásakor. Az eredeti tervek szerint május 5-én, Spanyolországban (Jerezben) kezdődött volna a szezon, amely 5 helyszínen, összesen 6 versenyt jelentett volna. Márciusban azonban az első teszt után az összes MotoE-csapat által használt közös garázsegységben tűz ütött ki és a felszerelések jelentős része megsemmisült. Ez a szörnyű esemény óriási kihívás elé állította az Energica csapatát, akik végül el tudták készíteni a szükséges számú motort és felszerelést – de át kellett alakítani a versenynaptárat. Az első két forduló elmaradt, így végül Németországban tudták csak megrendezni az első futamot. Az eredetileg szeptemberre tervezett szezonzáró helyett pedig végül egészen november közepéig elhúzódott az első szezon.

Az izgalmakra nem lehetett panasz: egészen az utolsó futamig kérdéses maradt a bajnok személyének kiléte. A befutó végül a 2012-es (Moto3-as) Eb-győztes Matteo Ferrari lett. A Gresini csapat színeiben induló olasz volt az egyetlen, aki minden versenyt a top 5-ben zárt – sőt, hazai körülmények között Misanóban kétszer is nyerni tudott. Az összetettben a MotoGP-t is megjárt Bradley Smith végzett mögötte, a harmadik pedig az utolsó versenyhétvégén duplázó Eric Granado lett.

Jövőre egy hasonló hosszúságú szezon következhet majd, remélhetőleg hasonlóan kiegyenlített erőviszonyokkal és izgalmas versenyekkel. Az elkövetkező években pedig a technikai háttér is tovább fejlődhet: nőhet a hatótáv, a teljesítmény, valamint a mezőny létszáma is. Ehhez viszont a már említett érdeklődés felkeltése lesz a kulcs. Cél az új gyártók bevonzása, ami megalapozhatja a technológiai innovációt.

Az Allianz a sorozat támogatójaként büszkén áll a MotoE mellett, amely hosszú távon nem csak a sportban hozhat el forradalmat, hanem a mindennapi közlekedésünkben is. Mert az e-mobilitás nem csak a holnap vívmánya – már ma is itt van velünk.