Újévi fogadalmak és öngondoskodás

Új év új élet. New Year new me. Ismerős mondatok? Egyáltalán nem véletlen, ugyanis az újévi fogadalmak a modern ember szériatartozékai, még akkor is, ha valaki nem megrögzött „fogadó.”

Életből csak egy van

Azok is gyakran tűznek ki szilveszter utánra új célokat maguk elé, akik még a fogadalom gondolatától is irtóznak. Így vagy úgy, de az év elején legtöbbünket foglalkoztatja a változás, változtatás gondolata. Ez a folyamat természetes, hiszen az egészséges gondolkodáshoz hozzá tartozik, hogy mindannyian törekszünk arra, hogy jobbak legyünk. Jobbak legyünk másoknál, vagy jobbak legyünk korábbi önmagunknál – a mércét mi magunk választjuk ki. Van, aki jobb használati tárgyakat szeretne, mások jobb eredményeket (a munkahelyen, az iskolában, a pénzügyeiben, a futópályán, a konditeremben, a társas kapcsolataiban és a felsorolást még sokáig lehetne folytatni…), de ha alaposabban belegondolunk, ezek mindegyike egyre megy. Akár a nevén nevezzük őket, akár nem, átlagosan minden második ember tesz valamilyen fogadalmat január elején.

Az újévi fogadalmakat mindannyian komolyan gondoljuk. Elég, ha csak a leggyakoribb ígéretekre gondolunk, amiket magunknak teszünk. „Az újévtől több vizet iszom!” „Elsejétől többet fogok sportolni!” „Le fogok szokni a dohányzásról!” „Januártól spórolni fogok!” Ezeknek a fogadalmaknak az is feladata, hogy fenntartsák a reményt, hogy jobbá válhatunk. Ez elérhető úgy, ha megvalósítjuk a hőn áhított célt, de már akkor is sikerrel járunk, ha a végső céltól ugyan elmaradunk, de valamekkora pozitív változást sikerül eszközölnünk helyzetünkön.

A sikeres fogadalmak alapszabályai

A legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk az az, hogy konkrét és reálisan megvalósítható célokat fogalmazzunk meg, mert így nem kergetünk majd hamis reményeket. Ehhez azonban körültekintően kell eljárnunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy a kívánt változás pontosan mekkora erőfeszítésünkbe kerül. Azt kell belátnunk, hogy minden változás rólunk szól, a célt saját viselkedésünk megváltoztatásával érjük majd el, ennek érdekében pedig fel kell mérnünk, hogy mennyi idő alatt és miként fogjuk ezt megtenni, illetve ez milyen következményekkel jár. Bonyolultnak és ijesztőnek tűnő számolgatásnak tűnik, miközben csak arról van szó, hogy végig kell gondolnunk, hogy a kitűzött célunkhoz vezető utunk mennyiben fogja megváltoztatni mindennapjainkat. Ha nem vagyunk elég pontosak a célok megfogalmazásakor, és csak annyit mondunk, hogy „Szeretnék egészségesebben élni!”, „Szeretnék több pénzt félretenni!”, vagy „Szeretnék lefogyni”, akkor ezekhez a kijelentésekhez olyan rejtett, ki nem mondott elvárásokat fogunk csatolni, amelyeknek – mivel nincsenek pontosan meghatározva – nem is tudunk megfelelni. Ne legyünk könnyelműek és önteltek, ne gondoljuk, hogy velünk ez úgysem fog megtörténni, hiszen mindannyian emberek vagyunk.

Arra sem árt odafigyelni, hogy ne essünk túlzásba az újévi fogadalmak kijelentésekor. Hiába gondoljuk, hogy képesek vagyunk több dologra is koncentrálni egyszerre – még ha ez az élet egyéb területén olykor sikerül is – szokásaink és napi rutinunk megváltoztatása akkora munka, amelyet hajlamosak vagyunk alábecsülni. Amennyiben ez megtörténik, máris eljutottunk oda, hogy rosszul mértük fel a fogadalom betartásához kellő erőfeszítés nagyságát. Felsorolni persze nagyon könnyű az összes olyan tulajdonságunkat és szokásunkat, amelyet meg szeretnénk változtatni, újévkor pedig az ilyen lista minden elemét meg is fogadjuk magunknak, aztán ahogy telik az idő, egyre inkább szembesülünk azzal a hatványozott erőfeszítéssel, amely mindehhez szükséges.

A tudás hatalom

Akármilyen fogadalmat is teszünk, tisztában kell lennünk a lehetőségeinkkel, hogy ki tudjuk választani a célunkhoz leginkább passzoló opciót. Aki azt veszi a fejébe, hogy egészségesebben akar élni, az először időt szán arra, hogy megismerje mindazt, amire a szervezetének szüksége van az optimális működéséhez. Miből és hogyan áll össze a szervezet hatékony üzemanyag-ellátása, kiválasztja azt a mozgásformát, amelynek a legkönnyebben képes helyet szorítani anyagilag havi büdzséjében, az időt tekintve pedig a napi teendői között, és még azt is figyelembe veszi, hogy melyik az a módszer, amely a legtöbb élvezetet nyújtja számára. Aki meg akar szabadulni bármilyen káros szenvedélyétől, az elmélyülhet abban, hogyan működnek ezek a „démonok”, milyen hatásokkal kell szembenéznie, ha megvon valamit a szervezetétől, ezek segítségével pedig jobban felkészülhet a rá váró nehézségekre. Előrelátó módon tervezve, információt gyűjtve, a tudással felvértezve ugyanis minden segítséget megadunk magunknak a fogadalmak betartásához.

Nem véletlen, hogy az életmódváltás és a szenvedélyektől való megszabadulás mellett a harmadik leggyakoribb újévi fogadalom rendszerint a pénzügyeinkkel kapcsolatos, hiszen ebben a témában is hasonló tervezés és tudatos hozzáállás szükséges. Pénzügyeink beosztása ugyanúgy játék a rendelkezésre álló erőforrásokkal, mint amikor szabadidőnket, vagy kalóriabevitelünket tervezgetjük. Ezekre is érvényesek azok a megállapítások, amelyeket az előző két témakörnél körbejártunk. Kézenfekvő – és gyakori az újévi fogadalmak között –, hogy gondolunk a jövőnkre. Ha ezzel kapcsolatban tervezni akarunk, az egyik első fogalom, amivel találkozni fogunk az öngondoskodás. Vegyünk egy egyszerű példát: ha tisztában akarunk lenni azzal, mekkora várható nyugdíjunk lesz idős korunkban, akkor tudnunk kell, hogy miként működik a nyugdíjrendszerünk. Képben kell lennünk társadalmunk jellegzetességeivel, hogy egyre kevesebb aktív munkavállaló finanszírozza az egyre több és egyre tovább élő idős honfitársa nyugdíját. Míg néhány évtizeddel ezelőtt két szülőre három gyerek, majd hat unoka jutott, és a hat unoka termelte meg a két nagyszülő nyugdíját, addig a mai viszonyok már inkább a két szülő, egy gyermek, egy unoka családmodellel szemléltethetőek hitelesen. Korábban a fiatalok már húszas éveik elején önálló háztartást vezettek, dolgoztak – ezáltal járulékokat fizettek –, így több jutott az előző generációk nyugdíjára, mint ma. Mára ez nagymértékben megváltozott: gyakori, hogy a fiatalok a húszas éveik közepén sem rendelkeznek még önálló keresettel, ez a társadalmi tényező pedig jelentősen rajzolja át a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos lehetőségeket.

Az okosan megtervezett, körültekintő információgyűjtéssel megtámogatott fogadalmak egyáltalán nem haszontalanok, legyen szó akár egészségről, önfejlesztésről, akár öngondoskodásról. A kulcsszó a tudatosság, mert az „Új év, új élet” és a „New Year, new me” hangzatos szlogenek, és lendületet adhatnak az év elejére, de nem árt fejben tartani: életből csak egy van...

Mi az Allianznál hiszünk a tudatosságban, és arra törekszünk, hogy ügyfeleink számára a lehető legjobb megoldásokat kínáljuk. A tudatos tervezés témaköréhez leginkább az életbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ajánlataink állnak közel, amelyekről bővebb információt itt találsz.