Az elmúlt 50 évben a számítógépek sebessége és teljesítménye kétévente megkétszereződött – anélkül, hogy a mikroprocesszorok ára emelkedett volna. Ezt az exponenciális fejlődést hívják “Moore törvényének” (1965-ben Gordon Moore azonosította be elsőként a jelenséget). Az elmúlt évtizedekben a technológiai fejlődés gyorsulása nem csillapodott, sőt! Bár a mikroprocesszorok feldolgozási sebessége ugyan nem kétszereződik meg kétévente, azonban az algoritmusok, a mesterséges intelligencia, a számítógépek architektúrájának és a hálózati sávszélesség fejlődésének köszönhetően a számítógépes rendszerek teljesítménye továbbra is exponenciális ütemben fejlődik.
Emlékek és álmok megosztása, gondolathekkelés, az internet böngészése és működtetése, a sérült emberek jobb megértése – gondolatátvitel segítségével. Akár egy science fiction film forgatókönyvéből is idézhettük volna az előbbieket. Pedig vannak jövőkutatók, akik szerint a 2040-es évek végére mindez valóság lehet.[1] A számítógépekkel való együttműködésünk drasztikusan meg fog változni a jövőben: a nagyteljesítményű és hanggal vezérelt személyes asszisztensek már a zsebünkben vannak. A VR- és AR-technológiák is beköltöztek a mindennapjainkba. A 2040-es évek elejére pedig az agy-számítógép kapcsolatra épülő eszközök üzleti megjelenését prognosztizálják. A technológia megállíthatatlanul fejlődik és formálja át a mindennapjainkat, de kérdés, hogy meddig irányítjuk mi a technológiát, milyen irányba fejlesztjük és vajon a távoli jövőben átveszi-e az irányítást?
Felforgatott mindennapjaink
Ezt a gyorsuló fejlődést mi magunk is érezzük a bőrünkön: elég, ha csak az okostelefonjaink egyre bővülő képességeire, azok gyorsabb kapcsolódására, avagy a gyorsan fejlődő közösségimédia-szolgáltatásokra, a legkülönbözőbb appok megjelenésére, vagy akár a telefonos fizetés mindennapossá válására gondolunk. A felforgató technológiák komplett iparágakat állítottak a fejük tetejére ezidáig is, a jövőben pedig további fordulatok várhatóak, amelyek gazdasági és társadalmi következményei jelen pillanatban még beláthatatlanok.
Az Allianz Partners “The World in 2040” című, megatrendeket bemutató összegzése szerint a digitális diszrupció a hagyományos iparágak felforgatása mellett számos új lehetőséget teremt azon startupok számára, amelyek képesek kiaknázni az internet-alapú, „hálózati hatásra” épülő, gyors növekedésben rejlő lehetőségeket. Ezidáig soha nem látott sebességgel lehet meggazdagodni a felforgató technológiák világában. A sokunk számára ismerős Ubert mindössze 10 éve alapították, de mára jóval értékesebb vállalattá vált, mint például a Ford Motor Company vagy a General Motors. És mindezt úgy érte el, hogy egy darab autót sem gyártott! A szobafoglalásra optimalizált appot, az Airbnb-t 2008-ban alapították, ma többet ér mint a Marriott Hotellánc, és az Airbnb-nek nincs egyetlen saját szobája sem. A 2004-ben alapított Facebook többet ér, mint a Coca-Cola, a PepsiCo és a McDonald’s összesen. És a Facebook nem állít elő semmilyen terméket! Még sorolhatnánk hosszasan a példákat. Mindezen vállalatok skálázható és extrém gyors növekedése jól szemlélteti, hogy mit is jelent az internetalapú gazdaság „hálózati hatása”.
Tény, hogy a világ hat legértékesebb vállalata a technológiai szektorban működik - a befektetők tudják, hogy a forradalom javában zajlik. 2040-re pedig a digitális diszrupció – amely a mesterséges intelligencia és az automatizáció formájában teljesedik ki – következtében átalakul a munka világa és a társadalmi működésünk is. Az átlagember számára 2040-ben az információtechnológia vonzó láthatatlan és az életünktől elválaszthatatlan lesz, a mesterségesen intelligens társaink jelenléte mindennapossá válik.
De hol tart ma a mesterséges intelligencia? Barát vagy ellenség?
Az Allianz mesterséges intelligenciáról készített globális riportjában foglaltak szerint az AI 2035‑ig tizenkét fejlett ország éves gazdasági növekedési rátáját duplázhatja meg.
„A szűk értelemben vett mesterséges intelligencia ma is körülvesz bennünket: ilyen a WAZE navigációs szoftver, az Apple Siri vagy a YouTube ajánló motorja. Ők még nem sok mindent tudnak, de amit tudnak, azt sokkal jobban tudják, mint bármelyik ember. Ha a jelen ütemben folytatódik tovább a fejlődés, akkor 2040-2050-re megszülethet az úgynevezett általános mesterséges intelligencia, ami az emberi intelligenciához hasonló lehet” - véli Kiss Gergely, az Allianz Hungária által felkért mesterségesintelligencia-szakértő, az Attrecto Zrt. vezérigazgatója. „Amennyiben ez képes még tovább fejlődni, és egyre gyorsabb ütemben tudja továbbfejleszteni önmagát, akkor jöhet létre a mesterséges szuperintelligencia, ami minden szempontból sokkal gyorsabb és sokkal erősebb és sokkal élesebb, mint az ember. Ezen intelligencia motivációiról és céljairól emberként keveset tudunk majd. A feladatunk jelen pillanatban az, hogy felelős emberekként viselkedünk: a technológiát mi fejlesztjük, az általunk generált adatok a tanítói a mesterséges intelligenciának. Ha pozitív értékeket mutatunk és a környezettudatosságot is mindvégig a szemünk előtt tartjuk, akkor jók az esélyeink arra, hogy jóra tanítsuk majd őt” – teszi hozzá a szakember.
A technológiában rejlő lehetséges előnyök azonban kockázatokkal is járnak. A 2020. évi Allianz Kockázati Barométer szerint a kiberkockázatok a vállalkozásokat fenyegető legnagyobb kockázatok közé tartoznak, ami jól mutatja az új technológiák kétarcúságát. A mesterséges intelligencia alapú szoftverek a támadások eredményesebb észlelésével hozzájárulhatnak például a vállalatok kiberkockázatainak csökkentéséhez, viszont növelhetik is ezeket a kockázatokat, ha rosszindulatú hackerek a használatukkal át tudják venni az irányítást rendszerek, gépek vagy éppen bizonyos járművek felett.
„A biztosítók számára hatalmas lehetőség rejlik a mesterséges intelligenciában. Kezdetben a biztosítási folyamatok intelligens automatizálásával nyújt segítséget, hogy ezáltal jobban ki tudjuk szolgálni ügyfeleink igényeit. Ide tartozik az AI alapú OCR/ICR technológia, a hangfelismerés, chatbot. Felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a biztosítási kötvények kiállítását és a kárigények feldolgozását” – mondja Nagyné Agárdi Györgyi, az Allianz Hungária Zrt. informatikai igazgatója. „Az adatelemzés hatékonyabbá tételével a mesterséges intelligencia sokkal világosabb képet alkot a biztosítók és ügyfeleik számára az őket érintő kockázatokról, így e kockázatok eredményesebben csökkenthetők, egyúttal pedig új biztosítási megoldások is kidolgozhatók. A technológia alkalmazása azt is megváltoztatja, ahogyan a biztosítók az ügyfelekkel kommunikálnak, akár non-stop kiszolgálást is lehetővé tesz, ezáltal növelve az ügyfélélmény szintjét” – teszi hozzá a szakember.
Az Allianz Hungária Zrt. olyan modern biztosításokkal szolgál, amelyeknél lehetőségünk van egyszerűen és gyorsan online megkötni a biztosítást, kényelmesen, otthonról bejelenteni a káreseményünket, vagy online intézni, elvégezni a kárfelvételt szemlét akkor, amikor nekünk megfelelő. Az Allianz digitális megoldásai közül a távoli kárfelméréshez csupán csak egy okostelefonra, vagy tabletre van szükség.
[1] Forrás: quantumrun.com
Külső videós tartalom
