A jelenleg hatályos jogszabályaink értelmében a kárigények két nagy csoportját különíthetjük el egymástól. Az első csoport az úgynevezett vagyoni károk. A vagyoni károk közé tartozik a megsérült gépjármű javítási költsége, illetve ha az gazdaságosan nem javítható, akkor annak káridőponti értékének és roncsértékének különbözete.
2020 első negyedévében a KSH adatai szerint összesen 2880 személyi sérüléssel járó baleset történt Magyarországon, amelyben 3830 személy sérült meg. Egy közlekedési baleset önmagában is rendkívül megrázó élmény, vétlen félként azonban még szembe kell néznünk az azt követő, biztosítóval történő kárrendezés nehézségeivel is. Jelen cikkünk célja, hogy bemutassuk, milyen kárigénnyel léphetünk fel, ha személyi sérüléssel járó közlekedési baleset részesei voltunk.
Elképzelhető, hogy egy balesetben nem csak a gépjármű, hanem az abban elhelyezett vagyontárgyak is megsérülnek. Ezek javítási költsége, illetve a tárgyak használhatatlanná válása esetén a balesetkori értéke szintén követelhető a biztosítótól. Személyi sérülés esetén ezen túlmenően a vagyoni károk csoportjába tartoznak az orvosi ellátással összefüggésben felmerülő gyógyszerköltségek, a kórházba járással felmerülő úti költségek, valamint egyéb olyan kiadások, amelyek gyógyulásunk érdekében szükségszerűen felmerülnek. Súlyosabb sérülés esetén a károsult, vétlen fél akár hónapokig is fekvőbetegellátásra kényszerülhet, ami együtt jár azzal, hogy keresőképtelensége miatt táppénzre kell mennie. Ebben az esetben kártérítésként érvényesíthető a táppénz és a rendes személyi alapbér közötti különbözet pénzösszege. A vagyoni károkkal összefüggésben fontos kiemelni, hogy az elszenvedett kár bekövetkeztét és annak összegét a károsultnak kell bizonyítani. Az összeg bizonyítása érdekében ezért célszerű minden felmerülő költségről számlát kérni, táppénz esetén pedig a fizetési jegyzékek, bérlapok szolgálhatnak bizonyítási eszközként.
A második csoport a nem vagyoni kártérítés, vagy jogi szakkifejezéssel élve a sérelemdíj. A sérelemdíj iránti követelést az alapozza meg, hogy a balesettel összefüggésben megsérült személy élethez, testi épséghez és egészséghez való joga is károsodást szenvedett el. Ez azt jelenti, hogy a sérelemdíj összegét nem jogszabályaink határozzák meg, hanem az többek között a gyógyulás időtartamától, az esetleges maradandó károsodások mértékétől, az elszenvedett fájdalomtól, esztétikai elváltozásoktól függ, továbbá attól is, hogy a baleset milyen életminőségbeli változásokat okozott a károsultnak. Szintén a sérelemdíj intézménye szolgál arra, hogy a baleset következményeként elszenvedett pszichés károk kompenzálásra kerüljenek, így a sérelemdíj összegének meghatározása során annak is jelentősége van, hogy a baleset kihatással volt-e a sérült személy mentális állapotára. A sérelemdíj összegének megállapítása során nem hagyható figyelmen kívül a sérülést szenvedett fél életkora, gyermekek esetén ugyanis az említett pszichés utóhatásoknak rendkívül nagy jelentősége lehet. Vita esetén igazságügyi orvosszakértői vélemény tudja alátámasztani a sérülések jellegét és súlyosságát is.
A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság egy összegben határozza meg, tekintettel az eset körülményeire, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására.
Ne bízz semmit a véletlenre, köss biztosítást személygépjárművedre! Az Allianz megújult biztosítási kalkulátorával alig több mint húsz adatból kiszámolhatod szerződésed díját, melyet online gyorsan és egyszerűen meg is köthetsz!
A vendégposztot a D.A.S. Jogszerviznek köszönhetjük.
