A fehér pokol fogságában

A téli sportok szerelmeseinek egyik legnagyobb ellensége a lavina. Mitől alakul ki, és mégis mit tehetünk ellene?

Megdöbbentő adat: Ausztriában a hegyi balesetek több mint kilencven százalékát lavinák okozzák. Azonban odafigyeléssel el lehet kerülni a potenciális veszélyforrást.

Mi is pontosan a lavina?

A hegyoldalról nagy sebességgel, nagy tömegben lezúduló hótömeget nevezzük lavinának, más néven hósuvadásnak. A mindent elsöprő lavinákat természetes okok is előidézhetik, ilyen például:

- a huzamosabban tartó meleg időjárás,
- az erős szél,
- a hóréteg vastagsága,
- a 30 centiméternél nagyobb újhómennyiség,
- a hóréteget elnehezítő esőzés.

Ezek a természeti jelenségek mind ráhatással vannak hórétegek tulajdonságaira, amik nem kötődnek stabilan egymáshoz, elcsúsznak, emiatt a hótömeg könnyen megindul a 25 és 50 fok közötti lejtőkön.

Úgy szint mesterséges okok is előidézhetik a lavinát. Ilyen például a robbantással, vagy az annál gyakoribb, síelők, snowboardosok és hegymászók által megindított lavina.

A sípályák karbantartói ahhoz, hogy ezt megelőzzék éjszakánként a kiépített területeken ratrakokkal, azaz lánctalpas pályakarbantartó-gépekkel mennek át, aminek köszönhetően másnap élvezhető, és biztonságos lesz a síelés.

Előzzük meg!

A kiépített pályákon tehát kicsi a lavinaveszély, az ilyen jellegű balesetek 80 százaléka a kijelölt pályákon kívül történnek. Fontos tehát, hogy figyeljük a pálya határát, és a jelzéseket, hisz ezek pontosan mutatják hol kifejezetten kockázatos azt elhagyni. A pályán kívüli siklás kizárólag saját felelősségre történhet, ezért érdemes gondoskodni az ehhez megfelelő utasbiztosításról is. Fontos dolog, hogy a legtöbb biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha valaki lavinaveszély vagy bármely más ok miatt lezárt területen síel.

A lavina elsodorta egy síelő társamat

A sítúrázók elengedhetetlen eszköze a pieps, ami egy mellkasra csatolható készülék, ami bekapcsolt állapotban sűrűsödő hangjelzéssel jelzi az eltűnt pontos helyét. E nélkül el se induljunk, minden alkalommal ellenőrizzük működését! Ne síeljünk egymáshoz túl közel, ezzel is csökkentve az esélyét, hogy esetleges lavina esetén valamennyinket elragadjon a hótömeg. Ha mégis megtörtént a baj, próbáljuk meg pontosan megjegyezni hol ragadta el társunkat a hótömeg, illetve hova érkezhetett. Amennyiben 15 percen belül nem sikerül megtalálni az áldozatot, esélyei drasztikusan csökkennek!

A piepsszel azonnal kezdjük meg a keresést, és ha elérhető helyen találjuk a keresett személy(eke)t, kezdjünk el ásni, telefonon értesítjük a mentőket. Ne felejtsük el, minden perc számít, életet menthet!

Engem sodort el a lavina

Amennyiben észleltük a veszélyhelyzetet, mindenképp próbáljunk a felszínen maradni, és a lavina széle felé sodródni. A sílécet és a botot próbáljuk eldobni, és ha lehetséges, belekapaszkodni egy kiálló tárgyba, pl. fákba, bokrokba, sziklákba. A sodrás közben, amennyire csak lehet, tartsuk kezünket arcunk előtt, ez segíthet levegőhöz jutni a hó alatt is.

Ne kezdjünk el kiabálni, és ne essünk pánikba!

Amennyiben a mentés azonnal elkezdődik, a túlélési esély majdnem 90 százalékos!
Ha hó alá kerültünk, végezzük el a nyálpróbát, hogy kiderüljön, merre van a „felfele”, azaz merre érdemes elkezdenünk ásni, hogy levegőhöz jussunk. Nyissuk ki a szánkat, és a nyál folyásának ellentétes irányában kezdjünk el az ásást, amennyiben legalább egyik kezünket tudjuk mozdítani.

Kizárólag akkor kiabáljunk, ha halljuk már azokat, akik keresésünkre indultak.

Az utazás előtt mindig gondoskodjunk a megfelelő utasbiztosításról--ilyen például az Allianz Téli Sportok utasbiztosítása-és fontos, ha a pályán kívüli csúszás jelenti számunkra az igazi kikapcsolódást, ennek megfelelő fedezetet is tartalmazzon az általunk választott termék, ez esetben Extrém Sportok utasbiztosítás a megfelelő választás.

Élvezetes, és balesetmentes téli sportolást kívánunk! :)