5 tény a gyorshajtársól, ami segít eldönteni, mennyire menő

Motorosbalesetek és gyorshajtás

A halálos motorosbalesetek több, mint kétharmada abszolút sebességtúllépésre vezethető vissza. Amennyiben motorosbaleset másik jármű hibájából történik, sok esetben a személygépkocsi kikanyarodása okozza a balesetet, ami azt jelzi, hogy a járművezetők rosszul mérik fel a motorosok sebességét, illetve nehezebben észlelik őket. Emiatt, ha motorosok szenvednek balesetet a halálos kimenetel esélye húsz-harmincszorosa a négykerekűeket érintő incidensekének.

Közigazgatási vagy szabálysértési bírság?

Gyorshajtás miatt indulhat közigazgatási eljárás vagy szabálysértési eljárás is. A két eljárás között számos különbség van: egyfelől a mentesülést illetően, másfelől a szabálysértési eljárás már a legkisebb sebességtúllépés miatt is megindulhat, szemben a közigazgatási eljárással.

Abszolút és relatív gyorshajtás

A megengedett sebesség „betartása” is lehet gyorshajtás, és egyben büntetendő cselekedet. A KRESZ egyik fontos előírása, hogy a járművel a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Figyelemmel kell lenni az út vonalvezetésére, az útburkolat minőségére és állapotára, ahogyan a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra is.  A járművezetőnek – tekintettel minden említett tényezőre – a járművét az általa belátható távolságon belül és minden olyan akadály előtt meg kell tudni állítani, amelyre az adott körülmények között számítania kell. Abszolút sebességtúllépésről beszélünk, ha a megengedett (tábla vagy jogszabály alapján megállapítható) sebességet lépi túl a vezető, relatív sebességtúllépés áll fenn, amennyiben a járművezető az aktuális közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választ sebességet. Ilyen, ha esős időben nem lassít, vagy az út ívéhez mérten hajt gyorsan.