5 tény a gyorshajtársól, ami segít eldönteni, mennyire menő

D.A.S. Jogszerviz | 2 perc olvasási idő

Sajnos a gyorshajtás elég gyakori jelenség, és a valódi veszélyeibe sokan bele sem gondolnak. Az alábbiakban bemutatunk pár tényt, amely talán sokakat segít meggyőzni arról, hogy a gyorshajtás nem vezet semmi jóra.

Motorosbalesetek és gyorshajtás

A halálos motorosbalesetek több, mint kétharmada abszolút sebességtúllépésre vezethető vissza. Amennyiben motorosbaleset másik jármű hibájából történik, sok esetben a személygépkocsi kikanyarodása okozza a balesetet, ami azt jelzi, hogy a járművezetők rosszul mérik fel a motorosok sebességét, illetve nehezebben észlelik őket. Emiatt, ha motorosok szenvednek balesetet a halálos kimenetel esélye húsz-harmincszorosa a négykerekűeket érintő incidensekének.

Közigazgatási vagy szabálysértési bírság?

Gyorshajtás miatt indulhat közigazgatási eljárás vagy szabálysértési eljárás is. A két eljárás között számos különbség van: egyfelől a mentesülést illetően, másfelől a szabálysértési eljárás már a legkisebb sebességtúllépés miatt is megindulhat, szemben a közigazgatási eljárással.

Abszolút és relatív gyorshajtás

A megengedett sebesség „betartása” is lehet gyorshajtás, és egyben büntetendő cselekedet. A KRESZ egyik fontos előírása, hogy a járművel a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni. Figyelemmel kell lenni az út vonalvezetésére, az útburkolat minőségére és állapotára, ahogyan a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra is. A járművezetőnek – tekintettel minden említett tényezőre – a járművét az általa belátható távolságon belül és minden olyan akadály előtt meg kell tudni állítani, amelyre az adott körülmények között számítania kell. Abszolút sebességtúllépésről beszélünk, ha a megengedett (tábla vagy jogszabály alapján megállapítható) sebességet lépi túl a vezető, relatív sebességtúllépés áll fenn, amennyiben a járművezető az aktuális közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választ sebességet. Ilyen, ha esős időben nem lassít, vagy az út ívéhez mérten hajt gyorsan.

Gyalogosok és gyorshajtás

Amennyiben egy jármű 32 km/h-val üti el a gyalogost, az esetek 5%-ban lesz végzetes kimenetelű a baleset, míg 64 km/h sebesség esetén már az esetek 85% -ban okozza a gyalogos halálát. Óriási jelentősége van tehát a lakóövezetekben, gyalogosátkelő-helyeknél a sebességkorlátozások betartásának.

Gyorshajtás egyéni előnyeivel szemben…

Gyorshajtáskor hajlamosak vagyunk azt szem előtt tartani, hogy pár perccel lerövidítsük a menetidőt (érdemes kiszámolni tényleg legfeljebb perceket nyerünk!). Élvezetesebb annyival a vezetés, amennyivel nagyobb kockázatot jelent sebességünk minden egyes km/h-val való növelése? Megéri növelni a kibocsátott káros anyagot, zajt – ezzel együtt a környezeti ártalmakat – és rontani az ottlakók életminőségét, miközben a megnövekedett üzemanyag-fogyasztás többletköltséget okoz?

A gyorshajtás egyéni előnyeivel szemben könnyű legyinteni a kockázatok és károk növekedésére, illetve igen, a forgalomban való indokolatlanul lassú és határozatlan részvétel is valóban veszélyes. Ezek azonban nem jelentenek mentséget a gyorshajtásra! Ezért fontos, hogy társadalmi szinten következzen be szemléletváltás: a gyorshajtás nem menő!

A vendégposztot a D.A.S. Jogszerviznek köszönhetjük.