Új rekordra emelkedett a világ háztartásainak pénzügyi vagyona 2025-ben: az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése (Allianz Global Wealth Report) legújabb, közel 60 országot vizsgáló jelentése szerint a pénzügyi eszközök összértéke 8,6 százalékkal, 268,4 billió euróra nőtt. A számok mögött fontos változás húzódik meg: a vagyongyarapodást egyre kevésbé az új megtakarítások hajtják, egyre nagyobb a szerepe a már meglévő eszközök piaci felértékelődésének.

A piac dolgozott a megtakarítók helyett

A háztartások új megtakarításai 2025-ben 5,4 százalékkal csökkentek, és összesen 4,1 billió eurót tettek ki. A pénzügyi eszközállomány növekményének mintegy négyötödét ezzel szemben a már meglévő befektetések felértékelődése adta.

Ez a különbség jól kivehető a portfóliók teljesítményéből is. Az értékpapírok – részvények, kötvények és befektetési alapok – értéke egyetlen év alatt 12,4 százalékkal nőtt, miközben a bankbetétek 5,7, a biztosítási és nyugdíjcélú eszközök pedig 5 százalékkal bővültek. Az értékpapírok ezzel már a háztartások globális pénzügyi eszközállományának rekordot jelentő 46,9 százalékát adják.

Észak-Amerikában, ahol a háztartások pénzügyi eszközeinek 60,7 százaléka értékpapírokban van, a régió egymaga a világ 2025-ös vagyongyarapodásának több mint felét adta. Az elmúlt évtizedben az észak-amerikai pénzügyi eszközállomány növekedésének 71 százaléka származott az eszközök felértékelődéséből, Nyugat-Európában mindössze 36 százaléka.

„A jelentés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a vagyonépítésben ma már nemcsak a megtakarított összeg számít, hanem az is, hogy a megtakarítások milyen befektetésekben dolgoznak. Az elmúlt években egyre inkább a befektetések teljesítménye határozta meg, hogy a háztartások mennyiben tudtak részesülni a vagyon gyarapodásából” – mondta Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária Zrt. pénzügyi divíziójának vezetője.

Az inflációval korrigált adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a pénzügyi vagyon reálértékének növekedése jóval visszafogottabban alakult. A globális pénzügyi eszközállomány nominálisan csaknem 50 százalékkal nőtt 2019 óta, reálértéken azonban mindössze 23 százalékkal. Nyugat-Európában a pénzügyi vagyon vásárlóereje hat év alatt lényegében stagnált: 2025 végén mindössze 0,5 százalékkal haladta meg a 2019-es szintet. Észak-Amerikában ezzel szemben 21, Kínában 70 százalékos volt a reálnövekedés.

Az AI lehet a vagyon következő hajtóereje – és kockázata

A riport elemzői 2026-ra újabb erős, mintegy 9 százalékos globális pénzügyieszköz-növekedést vár. A középtávú kilátásokat ugyanakkor a lassabb gazdasági növekedés, a tartós infláció, a világgazdaság töredezettsége és a magas államadósság továbbra is negatívan alakíthatja.

A következő években mindemellett a mesterséges intelligencia meghatározó tényező lehet: növelheti a termelékenységet és a vállalati profitokat, így további lendületet adhat a piacoknak, ugyanakkor az, hogy a háztartások vagyonának gyarapodása egyre inkább az AI által hajtott piacokra támaszkodik, egyben új sérülékenységeket is teremthet.

Az amerikai részvénypiac elmúlt évekbeli emelkedésében már most jelentős szerepet játszanak az AI-hoz kötődő várakozások. Egy 25 százalékos tőzsdei korrekció az elemzés negatív forgatókönyve szerint mintegy 27 billió dollárral csökkenthetné az amerikai háztartások vagyonát, ami a nettó vagyon csaknem 14 százalékának felelne meg. A fogyasztás és a bizalom visszaesése ebben az esetben akár recesszióba is taszíthatná az amerikai gazdaságot.

A magyar háztartások vagyona tovább nőtt, a kötelezettségek még gyorsabban bővültek

A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek értéke 2025-ben 9,2 százalékkal, 320 milliárd euróra emelkedett. A növekedés lassabb volt a 2024-es 13 százaléknál és a kelet-európai régió 11,2 százalékos átlagánál.

A magyar portfólió egyik feltűnő sajátossága az értékpapírok magas, 63,3 százalékos súlya: a vizsgált kelet-európai országok közül csak Észtországban magasabb ez az arány. A régiós átlag 35,9, a globális 46,9 százalék. 2025-ben az értékpapírok értéke 10,5 százalékkal nőtt, a biztosítási és nyugdíjcélú eszközöké 10,2, a betéteké pedig 7,6 százalékkal. Fontos azonban, hogy a jelentés „értékpapír” kategóriája részvényeket, kötvényeket és befektetési alapokat egyaránt tartalmaz; a 63,3 százalékos arányból ezért önmagában nem derül ki, milyen kockázatú és összetételű befektetéseket tartanak a magyar háztartások.

„Az értékpapír-kategória a lakossági állampapíroktól a részvényekig nagyon eltérő befektetési formákat foglal magában. A magas értékpapírsúlyból ezért önmagában nem érdemes következtetést levonni a megtakarítók kockázatvállalására vagy befektetési tudatosságára. Magyarország megtakarítási szerkezetét például az elmúlt években jelentősen alakította a lakossági állampapírok erős jelenléte is, amely hozzájárulhat a magas értékpapírsúlyhoz” – mondta Tölgyes Ágnes.

Az új megtakarítások 9,4 százalékkal, 16,7 milliárd euróra csökkentek, igaz, ez még mindig a második legmagasabb összeg volt a jelentés által vizsgált időszakban. A friss megtakarítások 51,5 százaléka került az előbb említett, tágan értelmezett értékpapír-kategóriába, 34,6 százaléka betétekbe, 7,1 százaléka pedig biztosítási és nyugdíjcélú eszközökbe.

A nominális számok mögött Magyarországon is jóval mérsékeltebb reálnövekedés látszik: a pénzügyi eszközök értéke 2025-ben inflációval korrigálva 4,6 százalékkal emelkedett. 2019 óta nominálisan 92,3 százalékos volt a gyarapodás, reálértéken azonban 21,8 százalék.

A magyar háztartási mérleg másik oldala eltérő képet mutatott, mint a globális trend. Miközben világszinten a pénzügyi eszközök 8,6 százalékos növekedése jóval meghaladta a háztartások kötelezettségeinek 3,4 százalékos bővülését, Magyarországon a kötelezettségek 12,8 százalékkal, 49,8 milliárd euróra emelkedtek, vagyis gyorsabban nőttek, mint a pénzügyi eszközök. Ez ugyanakkor nem jelent kiugró eladósodottságot nemzetközi összevetésben. A magyar háztartások kötelezettségei a GDP 22,1 százalékát tették ki, ami lényegében megfelel a 21,8 százalékos kelet-európai átlagnak, és jelentősen elmarad a 60,9 százalékos globális szinttől.

A nettó pénzügyi vagyon Magyarországon 8,6 százalékkal, 270,2 milliárd euróra bővült; egy főre 28 050 euró jutott, amivel Magyarország a vizsgált országok rangsorában a 29. helyen áll.

„A magyar adatok is jól mutatják, hogy a háztartások pénzügyi helyzetét nem lehet egyetlen mutató alapján megítélni. Nemcsak a felhalmozott vagyon nagysága számít, hanem az is, hogy milyen eszközökben tartják megtakarításaikat, hogyan alakul azok reálértéke, illetve milyen kötelezettségek állnak velük szemben” – foglalja össze a riport tanulságait Tölgyes Ágnes.