Aki barátot talál, kincset talál – tartja a mondás, és ezt a kutatók is csak alátámasztani tudják. Az emberi kapcsolatok ugyanis nemcsak a társadalmi helyzetünket vagy a lelki egyensúlyunkat határozzák meg, hanem a testi egészségünk alapjait is, derül ki a Harvard több mint nyolc évtizede éve futó kutatásból. A kutatás eredménye szerint, akinek erős emberi kapcsolatai vannak, egészségesebb, boldogabb és tovább él.
Miközben ez az összefüggés generációk óta változatlan, a kapcsolatok megélése látványosan átalakult az utóbbi években: egy 142 országra kiterjedő globális felmérés szerint a Z generáció a valaha volt legmagányosabb generáció, holott az online jelenléttel sokkal több kapcsolatuk van. Bár a kapcsolatok iránti igényük nem csökkent, a formája – többek között a pandémia miatti elszigetelődést követően – gyökeresen megváltozott. 2020 óta pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a sok követő és a rengeteg online ismerős nem egyenlő azzal, hogy valaki mellénk áll, ha baj van. Ezt támasztja alá a magyar nagymintás ifjúságkutatás is: 2020-ban évtizedek után először került be a magány és a barátok hiánya a fiatalok négy legégetőbb problémája közé.
Barátokra mindig szükségünk volt, és mindig szükségünk is lesz. Nem véletlen, hogy ennek külön ünnepe is van: a nemzetközi barátságnapot 2011 óta tartjuk július 30-án, miután az ENSZ hivatalos emléknappá nyilvánította. A nap üzenete, hogy a baráti kötelékek nemcsak a saját életünket teszik gazdagabbá, hanem a közösségeket is összetartják. Az Allianz ennek alkalmából azt vizsgálta, hogyan értékeljük a barátságainkat és milyen szerepet kapnak az életünkben. A reprezentatív kutatásból1 kiderül: amikor biztonságról van szó, a barátoknak kiemelt szerep jut az életünkben.
Madarat tolláról, embert...
Minden harmadik magyar úgy érzi, hogy a mindennapi jóllétéhez a barátai járulnak hozzá a leginkább. Náluk csak a párkapcsolat bizonyul erősebbnek, hiszen minden második ember a partnerére gondol először ebben a kérdésben. Természetesen a család szerepe is megkerülhetetlen: a rangsor harmadik helyére az édesanyák kerültek, akiket az emberek 35 százaléka említett, őket szorosan követik a testvérek 34 százalékkal, az édesapák pedig 24 százalékkal az ötödik helyen állnak.
Persze, nem mindegy, kit kérdezünk. A 40 év alattiaknál az édesanyák szerepe kiugró: tízből hat fiatal felnőtt az édesanyjára gondol, amikor a biztonságról van szó. Az apák szerepe is hangsúlyos, minden második fiatal szerint az édesapja nagymértékben hozzájárul a jóllétéhez. A barátok már ebben az életszakaszban is erős támaszt jelentenek. Tíz 40 év alattiból öt mondta, hogy a barátaiból is biztonságérzetet merít.
Ahogy telnek az évek, a hangsúlyok természetes módon áthelyeződnek. A szüleink nem kísérhetnek végig az egész életünkön. A helyüket fokozatosan azok a kapcsolatok veszik át, amelyeket már mi magunk választunk: a párkapcsolat egyre meghatározóbbá válik, és a testvérek szerepe is felértékelődik. Ami viszont meglepő állandóságot mutat, az a barátság. A barátok fontos szerepét a 18–39 éves korosztály közel fele (45%) emelte ki, míg a 40–59 éveseknél ez az arány alacsonyabb, mindössze 33 százalék. A 60 év felettieknél viszont ismét erősödik ez a kötődés: 38 százalékuk szerint fontosak a baráti kapcsolatok. A számok is bizonyítják: bár életünk szereplői cserélődnek, de a barátaink végig ott maradnak mellettünk.