A biztonság mindenki számára fontos, de korántsem ugyanazt értjük alatta. Az Allianz Hungária Zrt. megbízásából, Steigervald Krisztián és a SteiGen Research Kft. közreműködésével készült generációs kutatás* rávilágított: generációnként jelentősen eltér, mit jelent a biztonság és a stabilitás, és mik a legnagyobb félelmeink.

Az eredményeket bemutató sajtóeseményen Steigervald Krisztián generációkutató, Almási Kitti klinikai szakpszichológus, Trunk Tamás újgenerációs tanácsadó és szerző, valamint Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője osztotta meg a kutatás generációs, pszichológiai és biztosítói tanulságait.

Biztonság: ugyanaz a szó, generációnként más jelentés

A kutatás szerint az életkor, az élethelyzet és a megszerzett tapasztalatok együttesen alakítják, mit jelent számunkra a biztonság, és mitől tartunk leginkább. A Baby Boomer generációnál az otthon, a megszokott rend és a család egészsége kerül előtérbe, ezért félelmeik is gyakrabban kötődnek kézzelfogható veszteségekhez, például az egészség romlásához, az otthon károsodásához. Az X és az Y generáció számára az anyagi biztonság, a kontroll és a több irányban viselt családi felelősség meghatározó, így ők jellemzően a munkahely elvesztése, a jövedelemkiesés vagy a gyermekek jövője miatt aggódnak. A Z generáció biztonságérzetében pedig a rugalmasság, a kapcsolatok és az alkalmazkodás képessége kap nagyobb szerepet, miközben hangsúlyosabban foglalkoztatják őket a digitális, globális és kevésbé kézzelfogható kockázatok, valamint a mozgástér elvesztése.

„Az idősebb generációknak a biztonság gyakrabban azt jelenti, hogy semmi ne változzon meg váratlanul. A fiatalabbak számára viszont azt is, hogy bármi változik, képesek legyenek gyorsan alkalmazkodni hozzá. A generáció ugyanakkor nem egy doboz, amely automatikusan meghatározza a döntéseinket, hanem közös tapasztalati háttér: segít megérteni, honnan indulunk, de nem dönti el, hogyan cselekszünk” – hangsúlyozta Steigervald Krisztián generációkutató.

A fiatalok nem elutasítják a biztosítást, csak máshonnan közelítenek hozzá

A biztosítási lefedettség első pillantásra jelentős generációs különbséget mutat: míg a 18-69 évesek 81 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, a Baby Boomereknél ez az arány 88, a Z generációban 71 százalék. A különbség elsősorban a tulajdonhoz kapcsolódó termékeknél jelenik meg: lakásbiztosítással a Z generáció 25, a Baby Boomerek 68 százaléka, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással pedig 21, illetve 49 százalékuk rendelkezik.

Az eltérő biztosítottság mögött elsősorban az élethelyzeti különbségek állnak. A biztosítási döntéseket gyakran kiváltó mérföldkövek, például a lakásvásárlás, a gyermekvállalás vagy a hitelfelvétel a fiatalabbaknál ritkábban fordulnak elő: a Z generáció 43 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, szemben a Baby Boomerek 80 százalékával.

A biztosításkötési preferenciákban ugyanakkor kisebbek az eltérések: a teljesen online ügyintézést a válaszadók 69 százaléka tartja kényelmesnek, miközben a Z generáció 74 százalékának az is fontos, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon egy konkrét ügyintéző.

Az aggodalom önmagában kevés, egy konkrét élethelyzet viszont cselekvésre ösztönöz

A biztosítási döntést leggyakrabban egy konkrét életesemény indítja el. A legerősebb ilyen a saját otthon megszerzése: azoknak, akik már vásároltak lakást vagy házat, mintegy kétharmadát ösztönözte valamilyen biztosítási vagy pénzügyi lépésre. A fontosabb kiváltó események között szerepel még egy váratlan kiadás megtapasztalása, a gyermek születése, a partnerrel való összeköltözés, a pénzügyi önállósodás, valamint egy nagyobb hitel felvétele. 

A kutatás egyik legszembetűnőbb eredménye az aggodalmak és a tényleges biztosítottság közötti eltérés. Egészsége miatt a válaszadók 88 százaléka aggódik, miközben egészségbiztosítással mindössze 23 százalék rendelkezik. A digitális biztonsági kockázatok a megkérdezettek 83 százalékát foglalkoztatják, cyberbiztosítással ugyanakkor csupán 4 százalék rendelkezik.

A fiatalabb generációknál az alacsonyabb biztosítottságot részben a saját felkészültségükbe vetett bizalom magyarázhatja: a Z generáció 49 százaléka úgy véli, nincs szüksége egészségbiztosításra, mert képes vigyázni az egészségére, míg 47 százaléka elég körültekintőnek tartja magát ahhoz, hogy elkerülje a baleseteket.

A biztonság már nem csak vagyont jelent: a magyarok a kapcsolataikat is védenék

A kutatás arra is választ keresett, mit védenének a magyarok, ha nemcsak vagyontárgyakat lehetne biztosítani. A legtöbben a család egészségét és biztonságát választanák, ugyanakkor jelentős generációs különbségek láthatók. Míg a Baby Boomerek elsősorban a család védelmét helyeznék előtérbe, addig a Z generáció átlag feletti arányban biztosítaná a párkapcsolatát, a barátait, a munkahelyét vagy akár a háziállatát is. Az eredmények azt mutatják, hogy a biztonság fogalma egyre inkább túlmutat az anyagi javakon, és a személyes kapcsolatokra, valamint az életminőség megőrzésére is kiterjed.

„A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a biztonság iránti igény generációtól függetlenül közös. Ami változik, az az, hogy mit tekintünk biztonságnak, milyen kockázatokat érzünk személyesen relevánsnak, és melyik élethelyzetben válik fontossá számunkra a védelem. A fiatalok, a családosok és az idősebb korosztályok más-más kihívásokkal szembesülnek, de ugyanazt keresik: kiszámíthatóságot, nyugalmat és segítséget a váratlan helyzetekben. Biztosítóként az a feladatunk, hogy megértsük ezeket az eltérő igényeket, és minden generációnak az élethelyzetéhez illeszkedő, valódi védelmet nyújtó megoldásokat kínáljunk” – összegezte a kutatás legfontosabb biztosítói tanulságát Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője.