Egyszerre jelent áldást és átkot az egyéni felhasználóknak, illetőleg a vállalatoknak az elmúlt évek látványos digitalizációja. A cégek ma már nem tudnak versenyképesen működni online ügyfélszolgálat, felhőalapú rendszerek, digitális számlázás, netbank, távoli munkavégzés és e-kereskedelmi lehetőségek nélkül. Hasonló intenzitással szövik be a mi életünket is a kényelmet szolgáló digitális funkciók, azonban ezek új sérülékenységeket is magukban hordoznak.
Egy hamis számlaértesítő vagy egy beszállítói adatincidens már nem egyszerű technikai kellemetlenség a vállalatok szintjén sem: közvetlen pénzügyi veszteségként jelentkezhet vagy működési fennakadást okozhat, ami a reputációs veszteségen túl közvetetten akár az egyéni felhasználók szintjén is kárként jelenhet meg. Hasonló jelentőségű veszélyeket hordoz az egyének életében egy adathalász e-mail vagy egy feltört e-mail-fiók.
A kibercsalások száma itthon is növekszik
Az Allianz 2026-os Kockázati Barométere szerint a kiberincidensek a vállalatok első számú globális kockázatát jelentik: a válaszadók 42 százaléka jelölte ezt meg. A megtévesztő üzenetek, a szintetikus identitások és az automatizált adathalász kampányok egyre nehezebben ismerhetők fel.
A probléma Magyarországon sem elméleti. A hazai kártyacsalási veszteségek 2024-ben 22 százalékkal nőttek, a veszteségek legnagyobb részét pedig továbbra is az olyan visszaélések adták, amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál. Ez a gyakorlatban sokszor online vásárlást, hamis kereskedői oldalt, ellopott kártyaadatot vagy megtévesztő fizetési felületet jelent. Hasonló tüneteket mutatnak a nemzetközi fizetési csalási riportok is: a digitális pénzmozgás egyszerre lett gyorsabb, kényelmesebb és sebezhetőbb.
Az egyének jellemzően még sérülékenyebbek
Egy kiberincidens esetében nem csak az azonnali kár számít. Leállhat az online rendelésfelvétel, elérhetetlenné válhatnak ügyféladatok, megsérülhet a bizalom, és akár ügyfélkompenzációs vagy jogi költségek is megjelenhetnek.
A fokozott sérülékenység az egyéni felhasználók oldalán is megjelenik. Az Allianz saját ügyfeleken végzett felmérése[1] szerint a válaszadók 78 százaléka rendszeresen online fizeti a számláit, 55 százalékuk legalább havonta vásárol online, és 46 százalék minimum hetente néhányszor online bankol. Ehhez képest csak 33 százalék érzi magát biztonságban az online térben, és mindössze 25 százalék gondolja úgy, hogy felkészült lenne egy kiberbiztonsági incidens kezelésére.