Az Eurocontrol hivatalos adatai szerint[2] 2024-ben minden második európai repülőjárat késve indult el, és az érkezések pontossága sem érte el a 60 százalékot. Ehhez képest az idei év júniusa már kifejezetten kedvezően alakult: az indulási pontosság 64 százalék közelébe emelkedett, míg az érkezési meghaladta a 71 százalékot. Az azonban intő jel, hogy a FlightRight adatai alapján[3] 2025 májusáig a 20 legnagyobb forgalmú európai légitársaság összes járatának 16 százalékát érintette valamilyen késés vagy fennakadás.
Kiberfenyegetések: a technológia árnyoldala
Bár utasként gyakorlatilag mindegy, hogy egy járattörlésért a légitársaság vagy a repülőtér személyzeti problémái a felelősek, nem árt tudnunk, hogy a mi kényelmünket szolgáló innovatív megoldások terjedése kiszolgáltatottabbá teszik az iparágat. Miközben a légiutasok zöme élvezi és ki is használja a digitális technológiák nyújtotta előnyöket (gyorsabb folyamatokat jelentő applikációk, online jegyvásárlás és becsekkolás), ezek sérülékenyebbé teszik a szektort.
Az Allianz szakértői szerint 2025-ben a kiberincidensek jelentik a legnagyobb veszélyt a légiközlekedésre, hiszen a repülőtéri rendszerek leállásától a navigációs rendszerek megtévesztéséig (GPS-spoofing) egyre kifinomultabbak a támadások. Márpedig egyetlen informatikai kiesés is jókora késéseket, járattörléseket és óriási gazdasági károkat okozhat. A háttérben pedig nemcsak kiberbűnözők állhatnak, hanem geopolitikai indíttatású támadók is.
A szakértők szerint a kihívás az, hogy egyszerre kell újítani és biztosítani a rendszerek ellenállóképességét, viszont a két szempont kiegyensúlyozottságának biztosítását az is nehezíti, hogy az iparág egyre nagyobb mértékben támaszkodik a felhőalapú szolgáltatásokra és a mesterséges intelligenciára.
