Jelentős fordulat rajzolódik ki a fiatalok társadalmi szerepvállalásában: az Allianz Foundation 8500 fő megkérdezésén alapuló, több országra kiterjedő reprezentatív kutatása* szerint mintegy 82 millió európai fiatal nemcsak aggódik a jövő miatt, hanem egyre inkább cselekszik is.

Az Európai Unió öt legnépesebb államában, Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban megkérdezett 16 és 39 év közötti, tehát a Z és az Y generációhoz tartozó fiatalok szinte kivétel nélkül részt vesznek valamilyen társadalmi jellegű tevékenységben. A válaszadók 97 százaléka vallotta magát aktívnak legalább egyféle egyéni  társadalmi vagy közéleti jellegű tevékenységben, melyek közül a szavazás, a fogyasztási szokások megváltoztatása és az adományozás a leggyakoribb formák, míg a nagyobb elköteleződést igénylő kollektív tevékenységek – például az önkéntesség, a tüntetés vagy politikai pártok és mozgalmak támogatása – kevesebb résztvevőt vonzanak. Ez a magas arány azt jelenti, hogy a közéleti részvétel ma már nem kivétel, hanem általános jelenség ebben a korosztályban.

Az egyéni felelősségvállalás mellett megjelenik a közösségi szintű is

A számok arról tanúskodnak, hogy sokan nem állnak meg az egyéni lépéseknél. A fiatalok 43 százaléka közösségben is szerveződik: civil kezdeményezésekhez csatlakozik, demonstrációkon vesz részt vagy különböző mozgalmakban vállal szerepet. Ez a csoport ugyanakkor korántsem egységes: miközben kirívóan magas aktivitást mutatnak, nézeteik és motivációik eltérőek.

A jövőről alkotott képükben azonban már több az átfedés. Közel kétharmaduk úgy látja, hogy a társadalomnak túl kell lépnie a kizárólag gazdasági növekedésre épülő szemléleten. Inkább olyan jövőt képzelnek el, ahol nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, a tisztább környezet és az érdemi közéleti részvétel; még akkor is, ha ez kompromisszumokkal jár, például lassabb fejlődést vagy szűkebb fogyasztási lehetőségeket jelent.

A kutatás szerint ez a közös gondolkodás akár összekötő erővé is válhat. A fiatalok körében megjelenő, a „több mint növekedés” szemlélet egy olyan közös nevező lehet, amely segíthet csökkenteni a társadalmi különbségeket.

A magas aktivitás nem vezet extremitásokhoz

Fontos megállapítása a kutatásnak, hogy az aktívabb részvétel nem jár együtt szélsőségekkel. A fiatalok többsége továbbra is elkötelezett a demokratikus alapelvek mellett: az erőszakmentesség, a jogállamiság és a tiszteletteljes párbeszéd alapvető érték számukra.

A részvétel mögött álló motivációk is jól körülhatárolhatók. A fiatalokat elsősorban az olyan meghatározó kérdések ösztönzik cselekvésre, mint az emberi jogok védelme, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, a klímavédelem, a béke vagy a szólásszabadság és a magánélet védelme.

Összességében a kép világos: a fiatalok nem várnak másokra. Egyéni és közösségi szinten is egyre aktívabban formálják a jövőt, amivel Európa-szerte új alapokra helyezhetik a társadalmi részvétel működését.

*Az Allianz Foundation „Next Generation Study” reprezentatív kutatása az Európai Unió öt legnépesebb államában (Franciaországban, Lengyelországban, Németországban, Olaszországban és Spanyolországban) zajlott, több mint 8500, jellemzően 16 és 39 év közötti, tehát a Z és az Y generációhoz tartozó fiatal megkérdezésével.