Az Allianz Research friss elemzése szerint az árvizek 2000 óta 226 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak Európában, miközben az események száma lényegében nem nőtt: évente átlagosan mintegy 46 árvizet regisztrálnak. Az egyes események „számlája” viszont meredeken emelkedik: a 2020-2025 közötti 88,6 milliárd eurós veszteség már 40 százalékkal haladja meg a 2000-2009-es szintet.

Boris megmutatta, mi forog kockán

Magyar szempontból különös aktualitást ad a Boris ciklon közelgő második évfordulója. A 2024 szeptemberében Közép-Európát sújtó időjárási esemény jelentős árhullámot okozott a Dunán. Magyarországon a károk mérsékeltebbek maradtak, amihez a felső vízgyűjtőkhöz képest alacsonyabb csapadékmennyiség, a megelőző száraz időszak, valamint a pontos előrejelzések és a fejlett árvízvédelmi felkészültség is hozzájárultak.

Az Allianz Research elemzése azonban arra figyelmeztet, hogy egy hasonló árvíz gazdasági következményei a közvetlen károkon jóval túlmutathatnak. Ezt jól mutatja a 2021-es Ahr-völgyi árvíz példája: az Európa történetének legköltségesebb árvízi katasztrófájaként számontartott esemény mintegy 38 milliárd eurós gazdasági kárt okozott.

A közvetlen kár csak a kezdet

Az Allianz Research szerint az áradások gazdasági következményei jóval tovább terjednek az elöntött házakon, utakon és üzemeken. A kutatók ezért egy 2027-ben bekövetkező nagy árvíz 2030-ig tovagyűrűző hatásait vizsgáló stressztesztet* készítettek.

Magyarország esetében a modell 460 millió euró közvetlen kár mellett mintegy 3,5 milliárd eurós GDP-veszteséget jelez, ami közel nyolcszoros különbség. Az árvíz hatása emellett a beruházásokban is érezhető lenne: 2027 és 2030 között mintegy 3,9 milliárd eurós, 11,8 százalékos elmaradás jelentkezhetne az árvízmentes forgatókönyvhöz képest. A fogyasztói árszint 0,4 százalékkal emelkedhetne, az államháztartási egyenleg pedig 1,6 százalékponttal romolhatna.

„Az árvíz okozta azonnali vagyon- és infrastruktúrakárok csak a gazdasági veszteségek első körét jelentik; a makrogazdasági hatások jelentős része késleltetve, több éven keresztül bontakozhat ki” – foglalja össze a tanulságokat Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária CFO-ja és fenntarthatóságért felelős igazgatósági tagja. Meglátása szerint a sérült termelőkapacitások, a helyreállítási költségek és a megnövekedett bizonytalanság visszafoghatják az új beruházásokat, miközben csökkenhet a háztartások reáljövedelme és fogyasztása, valamint a kárenyhítés és újjáépítés növekvő kiadásai tartós nyomást gyakorolhatnak a költségvetésre és a gazdasági teljesítményre.

A megelőzés négyszeresen megtérül

Az Allianz Research szerint az EU-ban és az Egyesült Királyságban az éves folyami árvízkárok a jelenlegi mintegy 7,8 milliárd euróról közel 50 milliárd euróra nőhetnek 2100-ra egy 3 Celsius-fokos felmelegedési forgatókönyv mellett. Ez a potenciális veszteség ugyanakkor a természetes vízvisszatartó területek helyreállításával, a gátak és vízelvezető rendszerek korszerűsítésével, az épületek és kritikus infrastruktúrák ellenállóbbá tételével, valamint az árterek tudatosabb, a beépítést korlátozó használatával jelentősen mérsékelhető: minden ilyen célra fordított euró hozzávetőleg négy eurónyi jövőbeli gazdasági veszteség elkerülését teheti lehetővé.

A biztosítás fontos, de önmagában nem elégséges része a védelemnek. A 2021 júliusában regisztrált európai rekordárvíz 38 milliárd eurós kárából például 9 milliárdot fedezett biztosítás, miközben a védelmi rés országonként és időben is változik. „Magyarországon a lakásbiztosítási penetráció erős, ezért nálunk sok esetben inkább az alulbiztosítottság jelent kockázatot: érdemes rendszeresen ellenőrizni, hogy a biztosítási összeg követi-e az ingatlan és az ingóságok aktuális értékét” – tette hozzá Tölgyes Ágnes aki szerint hosszú távon a megelőzés, az alkalmazkodás és a megfelelő biztosítási védelem együtt működhet.