Elsőre távoli, minket nem érintő gazdasági hírnek tűnhet a Közel-Keleten kiéleződött konfliktus, a globális üzemanyagpiaci hatásokon átszűrődve azonban nagyon is hétköznapi problémákat okozhat a benzinkutakon ugyanúgy, mint a repülőtereken. Az Allianz Research friss elemzése szerint a mostani helyzet nem egyszerű olajársokk: a szűk keresztmetszet a finomítói kapacitásoknál és a kész üzemanyagok szállításánál jelentkezik.
A Hormuzi-szoroson halad át a világ tengeri úton szállított repülőgép-üzemanyagának mintegy negyede, miközben a kerozin ára a konfliktus kezdete óta megduplázódott. A kerozin a légitársaságok egyik legnagyobb költségeleme, normál körülmények között is a működési költségek 30-35 százalékát adja.
Az öreg kontinens légiforgalmát erősen érinti a válság
Európa különösen kitett ennek a helyzetnek. A kontinens kerozinszükségletének csupán körülbelül a felét állítja elő saját maga, a többit importból fedezi, a behozatal nagy része pedig az Arab-öböl térségéből érkezik. Az Allianz Research szerint a légitársaságok erre áremeléssel, üzemanyag-pótdíjakkal és óvatosabb kapacitástervezéssel reagálhatnak. A nemzetközi útvonalakon már 5-15 százalékos jegyáremelés is megjelent, Európában pedig a kapacitáscsökkentések jellemzően a gyengébb forgalmú, rövidebb útvonalakat és másodlagos reptereket érinthetik.
Az utasok szempontjából mindez nem csak azt jelenti, hogy drágább lehet eljutni a célállomásra. Egy járatritkítás, egy kései indulás vagy egy másik repülőtérre átterelt gép könnyen felboríthatja az egész menetrendet. Lekésett csatlakozás, ami miatt plusz éjszakát kell foglalni, módosítani kell a transzfert, vagy meg kell venni egy új jegyet. Elsőre csak kevesen gondolnak rá, de a kapkodásban a poggyász is sérülékenyebb ponttá válhat: minél több az átfoglalás, az átszállás és a rövidített csatlakozási idő, annál nagyobb rá az esély, hogy egy késve érkező vagy elkeveredő bőrönd okoz komoly bosszúságot, esetleg pluszköltségeket.