Bérlőként/albérlőként abba csak igen kevesen gondolnak bele, hogy mi történik, ha bedugva marad a vasaló, bekapcsolva felejtik a sütőt, vagy netán történik egy csőtörés.
Van, aki úgy gondolja, hogy a főbérlőnek/bérbe adónak úgyis van lakásbiztosítása (vagy egyáltalán bele sem gondol ebbe), ami úgyis fedezi egy esetleges betörés, vagy tűz során keletkező kárt. Nos, a rossz hír az, hogy ez egyáltalán nem magától értetődő.
Ahogyan azt már előző posztunkban is ecseteltük, készítsünk értékeinkről egy leltárt. Vegyük számba, mennyi bútorunk, értékünk van, dokumentáljuk fotókkal, csatoljuk hozzájuk a számlát, vagy annak fényképét és tároljuk ezt biztonságos helyen, hiszen egy esetleges kár esetén biztosak lehetünk benne, hogy a felsorolásnál nem fog eszünkbe jutni, milyen értékeink vesztek oda, és biztosan lesznek, amik kimaradnak leltár hiányában a felsorolásból.
Ennek a leltárnak a birtokában aztán sokkal egyszerűbb meghatározni, hogy mekkora biztosítási összeget adjunk meg a lakásbiztosítás megkötésekor.
De mi az a biztosítási összeg? – merül fel a kérdés: a biztosítási összeg az a maximális összeg, melyet a biztosító egy káresemény bekövetkeztekor kifizethet nekünk; ezt az összeget megtaláljuk majd biztosított vagyontárgyanként és kockázatonként a biztosítási kötvényünkön is. Fontos kiemelni, hogy ez a MAXIMÁLIS kártérítési összeg! Megéri tehát pontos leltárt készíteni és összeszámolni ingóságaink összértékét, mert amekkora összeget a biztosítás megkötésekor meghatározunk, annál nagyobb összeg nem jár nekünk kár esetén (hiszen a fizetendő díjunkat is részben az alapján határozza meg a biztosító, hogy mekkora összértéket adunk meg arra vonatkozóan, amit biztosítani szeretnénk).
