Miért fontos?
A magyar lakáspiacon egyre többen választják a lakásbérlést, akár átmeneti, akár hosszabb távú megoldásként, és ezzel párhuzamosan egyre többen szembesülnek azzal, hogy a bérleményben tárolt vagyontárgyaik védelméről is gondoskodniuk kell, amely egy praktikus és pénzügyileg tudatos döntés. .
Sokan még mindig abban a tévhitben élnek, hogy ha a lakás tulajdonosának van lakásbiztosítása, az automatikusan kiterjed a bérlő személyes tárgyaira is. A tulajdonosi biztosítás ugyanis jellemzően csak az épületre, a beépített bútorokra és a tulajdonos saját ingóságaira vonatkozik, vagyis azokra a vagyontárgyakra, amit a bérlő visz be a lakásba, legyen az bútor, elektronikai eszköz, ruha, ékszer vagy akár egy drága sportfelszerelés, általában nem terjed ki az ingatlantulajdonos által megkötött lakásbiztosítás. A saját ingóságairól a bérlőnek kell gondoskodnia.
Hogyan válassz?
A biztosítási szerződés megkötésekor nagyon fontos, hogy a bérlő reálisan becsülje meg az ingóságai értékét. Ha például egy átlagos lakásban több százezer vagy akár millió forint értékű személyes tárgy található, akkor ezt az összeget kell alapul venni a biztosítási összeg meghatározásakor. Ha a bérlő alulbecsüli az értéket, alulbiztosítás jön létre, vagyis a biztosító csak arányosan kevesebbet fizet ki kár esetén. Ezért érdemes leltárt készíteni a nagyobb értékű tárgyakról, számlákat, garanciapapírokat, fényképeket is csatolni, és ezeket biztonságos helyen, akár digitálisan is tárolni. A biztosítási díj egyébként nem csak a biztosított vagyontárgyak értékétől függ, hanem attól is, hogy milyen fedezeti köröket választ a szerződő. A díjat egyéb tényezők is befolyásolják, az igénybe vehető kedvezmények, az esetleg pótdíjak. Kedvezőbb díj érhető el például online kapcsolattartás vagy önrész választásával. Önrész választása esetében a szerződési feltételekben meghatározott esetekben és mértékben a kárnak egy részét a biztosított maga viseli kedvezőbb díjért cserébe.
Felelősségkörök
Felmerülhet a kérdés, hogy kinek kell megkötni a biztosítást. A legjobb, ha mind a bérbeadó, mind a bérlő rendelkezik a saját vagyontárgyait védő biztosítással. A bérbeadó az ingatlan szerkezetére, beépített bútoraira, gépeire köt biztosítást, a bérlő pedig a saját ingóságaira.. A két biztosítás egymást kiegészíti, nem helyettesíti. A bérleti szerződésben érdemes rögzíteni, hogy ki milyen biztosítással rendelkezik, és milyen károkért ki felel, így elkerülhetők a későbbi viták. Egyre gyakoribb, hogy a bérbeadó előírja a bérlő részére a lakásbiztosítás meglétét, és a szerződéskötés feltételévé teszi, hogy a bérlő igazolja a biztosítás megkötését.
A szerződéskötéskor nagyon fontos, hogy a bérlő pontosan átnézze, mire terjed ki a biztosítás, milyen kizárások vannak, és mekkora az önrész, amit kár esetén neki kell fizetnie. Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a biztosító csak a szerződésben rögzített károkra és összeghatárig térít, ezért fontos az alapos szerződéskötés. Káresemény esetén a biztosítónak be kell jelenteni a kárt, általában fényképekkel, leírással, számlákkal. A biztosító megvizsgálja a bejelentést, és ha minden rendben van, rövid időn belül biztosítási szolgáltatást nyújt.
Ismerd meg további szakmai tippjeinket!
