Az Alap célja, hogy részesedjen a hazai kötvénypiac növekedéséből, ezzel középtávon az állampapír befektetéseket meghaladó hozamot érjen el, azoknál azonban magasabb kockázati szint mellett.

Az Alap céljának elérése érdekében portfóliójában jellemzően magyar állampapírok, a magyar állam készfizető kezességével kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, diszkontkincstárjegyek, jelzáloglevelek és vállalati kötvények szerepelnek, de kisebb mértékben kollektív befektetési értékpapírokba, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió valamely tagállamának jegybankja, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott kötvényekbe, bankbetétekbe és külföldi állam által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba is fektetheti vagyonát.

Az USA GDP növekedése az előzetes adatok szerint a várttól elmaradt (elsősorban a nettó export és a kormányzati beruházások húzták le az értéket), de azért az év/év növekedésre így is 2,2% adódott. A januári infláció a vártnál jobban mérséklődött, 2,4% lett, azonban a Fed által jobban figyelt mutató (PCE infláció) és a termelői árak rosszabbak lettek a várakozásoknál. A heti munkanélküliségi adatok erősek, a munkanélküliségi ráta is csökkent. Mindezek a Fed-et óvatosabbá tehetik a további kamatcsökkentések tekintetében.

Az USA legfelsőbb bírósága kimondta, hogy az elnök túllépte hatáskörét a kivetett vámok egy csoportjával (IEEPA – International Emergency Powers Act) kapcsolatban. Az eddig beszedett vámokat a szövetségi költségvetés feltehetőleg vissza kell térítenie a vállalatoknak (ez nagyságrendileg 150 milliárd dollár). Az ítélet indoklása ugyanakkor megerősít számos más elnöki jogosultságot. Ezt követően az elnök rögtön 10%-os általános vámot vetett ki, áthidaló jelleggel, amit 15%-ig felemelhetnek. Párhuzamosan megindulnak a vizsgálatok, amik a célzott vámok (országokra vagy ezen belül iparágakra) kivetését/visszavezetését megindokolják.

Az USA február legvégén Izraellel közösen elkezdte az Irán elleni hadjáratot. Ez piaczárás után történt, tehát a hatások csak március elején jelentkeztek: az olaj és a gázárak jelentősen ugrottak, a kötvények általában estek, mivel az inflációs félelmek a piaci kamatvárakozásokat felfelé tolták.

Az eurózóna inflációja 1,7%-ra csökkent januárban. A negyedéves foglalkoztatási adat is bővülést mutatott. A decemberi kiskereskedelmi forgalom ugyan a várt alatti lett, de az év/év bővülés így is 1% feletti. Az ipar is hasonló mértékben nőtt egy év alatt. Az EKB februári ülésén nem változtak a kamatszintek.

A lengyel infláció ugyan a várt felett alakult, de így is csökkent, 2,2%-ra ért. A cseh infláció is csökkent, 1,6% lett a januári adat. A román infláció érdemben nem változott, a szintje közel 10%. Az említett országok jegybankjai februárban nem változtattak az alapkamaton.

A magyar infláció a vártnál is jobb, 2,1% lett. A kedvező inflációs folyamatok megnyitották az utat a monetáris lazítás felé: az MNB a vártnak megfelelően több mint egy év tartás után 25 bázispont kamatvágás mellett döntött. A sajtótájékoztatón az MNB elnöke igyekezett kihangsúlyozni, hogy nem kamatvágási ciklusról van szó, de összességében az infláció terén optimista képet láttunk.

A forint államkötvények a hónap folyamán erősödtek, a hosszabb lejáraton a benchmark hozamok 30-40 bázisponttal kerültek lejjebb, míg a rövidebbek esetén nagyjából 15 bázisponttal. Az iráni hírek hatására március elején egy jelentős korrekció következett be.

A portfólió duration február folyamán jellemzően enyhe felülsúlyban volt a benchmarkhoz képest, ezen belül a futamidőszegmenseket nézve a hosszabb, 5-10 éves futamidőkön voltak nagyobb felülsúlyaink.  Március elején a kockázatot csökkentettük, benchmark közelébe álltunk.

Az alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól, részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein található hivatalos tájékoztatójából és kezelési szabályzatából.

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az alap jövőbeli teljesítményére nézve.

Az oldalunkon kiszámított hozamok a forgalmazási, számlavezetési és egyéb költségek, valamint adó levonása előtt értendők. Az egy évnél rövidebb időszakok hozamai nominális (nem évesített) hozamok, az egy évnél hosszab időszakok hozamait évesítettük. Az oldalon megjelenő valamennyi információ kizárólag tájékoztatásul szolgál és nem minősül ajánlattételnek. Az Alapkezelő nem vállal felelősséget a jelen kiadvány alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért.