Az Allianz július 1-én tette közzé Globális Biztosítási Jelentését, amelyben az elmúlt év teljesítményét számba véve és a jövőbeli fejlődést felmérve ad képet a világ biztosítási piacainak helyzetéről.[1] A globális biztosítási iparág jó formában kezdte a 2020-as évet: 2019-ben 4,4 százalékkal nőttek a biztosítási díjak, amivel az elmúlt négy év legerősebb növekedését produkálták. A növekedést az életbiztosítási szegmens hajtotta, amely meredeken, 4,4 százalékkal növekedett 2018-ban. Ez annak volt köszönhető, hogy Kína túllépett az ideiglenes, szabályozói eredetű visszaesésén, és az érett piacok végre meg tudtak birkózni az alacsony kamatszintekkel. A vagyon- és balesetbiztosítás közel azonos mértékben (4,3 százalékkal) bővült, elmaradva a 2018-ban mért 5,4 százalékos értéktől. Az életbiztosítás ezzel 2015 óta először felülmúlta a vagyon- és balesetbiztosítási szegmenst – bár csak igen csekély mértékben. 2019-ben a globális díjbevétel összesen 3906 milliárd euró volt (életbiztosítás: 2399 milliárd euró, vagyon- és balesetbiztosítás: 1507 milliárd euró).

Ezt követően a Covid-19 meteorként csapódott be a világgazdaságba. A gazdasági tevékenységek globális leállása a biztosítások terén is keresleti sokkot okozott: A globális díjbevétel várhatóan 3,8 százalékkal csökken 2020-ban. Az életbiztosítás valószínűleg jobban megszenvedi majd a helyzetet, mint a vagyon- és balesetbiztosítás – előbbi esetében 4,4 százalékos, míg utóbbiak esetében 2,9 százalékos visszaesés várható. A koronavírus-világjárvány hatása így háromszor erősebb lesz, mint a globális pénzügyi válságé, amikor is a globális díjbevétel 1 százalékkal csökkent. A világjárvány a Covid-19 előtti trenddel összevetve nagyjából 360 milliárd eurót farag majd le a globális díjbevételből (az életbiztosítás 250 milliárd euróval, a vagyon- és balesetbiztosítás pedig 110 milliárd euróval lesz kevesebb).

Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza szerint „2020-at kétségtelenül elveszítettük a vírus miatt”. „Sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi is jön majd a Covid-19 után. Alapvetően az alábbi három trend körvonalazódott már a járvány előtt is, amelyek a következő években intenzívebbé válnak majd: az üzleti modell digitalizációja, az Ázsia felé fordulás és az ESG-tényezők előtérbe kerülése. Míg az ázsiai piaci szereplők a technológia területén járnak az élen, az európaiak az ESG terén erősek. Ázsiában dől majd el azonban, ki uralja a globális biztosítási piacot, hiszen az ázsiai háztartások válnak a legstabilabb fogyasztókká, így ezek határozzák meg a biztosítások iránti globális keresletet.”

Kelet-Európa^[2] 8,6 százalékkal növekedett 2019-ben, ami elmaradt az előző év 9,5 százalékos bővülési ütemétől. Mindkét szegmens (életbiztosítás, illetve vagyon- és balesetbiztosítás) hozzájárult a díjbevétel emelkedéséhez: Az életbiztosítás dinamikusan, 10 százalékkal nőtt (a pénzügyi világválság óta mindössze második alkalommal volt a növekedés üteme két számjegyű), a vagyon- és balesetbiztosítás (amely a teljes biztosításidíj-bevétel 70 százalékát adja) pedig 8 százalékkal, elmaradva a 2018-as 9,6 százalékos értéktől. A teljes biztosításidíj-bevétel 64 milliárd euró volt a régióban, és több mint felét a „2 Nagy” (Oroszország és Lengyelország) produkálta. 2020 azonban kihívásokat tartogat Kelet-Európa számára: a díjbevétel várhatóan stagnál majd, és míg az életbiztosítás 1 százalékkal csökkenni fog, a vagyon- és balesetbiztosítási bevétel pedig csak csekély mértékben, 0,6 százalékkal növekszik majd. A hosszú távú kilátások azonban némiképp fényesebbek: a régió újult erővel, közel 9 százalékkal növekszik majd 2021-ben. 2030-ig a régió átlagos éves növekedése 6,1 százalék lesz, kevéssel meghaladva az előző évtized átlagos bővülési ütemét. Az életbiztosítási, illetve a vagyon- és balesetbiztosítási szegmensek várhatóan közel azonos mértékben bővülnek majd.

A jelentés társszerzője, Patricia Pelayo Romero szerint „A nagy pénzügyi válságot követő, kihívásokkal teli évtized után a harcban edzett európai biztosítási iparág figyelemre méltó ellenálló képességről tett tanúbizonyságot a Covid-19-járvány alatt”. „A kilátások azonban kevésbé biztatóak. Európa – más területekhez hasonlóan – lemarad az USA, és különösen Ázsia mögött. A pénzügyi világválság előtt ugyanakkora volt a piaci részesedése, mint az USA-nak – nem is beszélve arról, hogy jócskán megelőzte Ázsiát. Az évtized végére azonban 6 százalékponttal elmarad majd az USA-tól, Ázsia pedig jelentős mértékben, 15 százalékponttal túlszárnyalja majd. Európának riasztásként kellene tekintenie a Covid–19-re: ideje rendezni a sorait és lépéseket tennie a gyorsabb és inkluzívabb növekedés érdekében.”

Magyarország biztosítási piaca 10,6 százalékkal nőtt 2019-ben. A pénzügyi világválság óta ez volt a leggyorsabb ütemű bővülés a piacán. A növekedés hajtómotorja az 56 százalékos piaci részesedéssel rendelkező vagyon- és balesetbiztosítási szegmens volt, amely nagymértékben, 16,9 százalékkal nőtt az előző év 10 százalékos növekedési üteméhez képest. Az életbiztosítási díjbevétel viszont szerényebb mértékben, 3,5 százalékkal nőtt, megközelítőleg a 2018. évivel azonos mértékben (akkor 3,4 százalékos volt a növekedés üteme). 2020 azonban több kihívást is támaszt: a díjbevétel növekedése várhatóan 1,7 százalékra esik vissza, majd 2021-ben közel 5 százalékra gyorsul majd. A 2030-ig tartó teljes évtizedben Magyarország évente várhatóan 3,7 százalékkal bővül, ami jóval gyorsabb az előző évtized növekedési üteménél (2,1 százalék).

^{_{[1] Minden számítás 2019-es árfolyamon készült. Az életbiztosítás adatai nem foglalják magukban az egészségbiztosítást.}} 

^{_{[2] A régió a következő piacokat öleli fel: Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Kazahsztán, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Törökország és Ukrajna.}}

Az Allianz 2020-as Globális Biztosítási Jelentése: Európa még jobban lemarad, Magyarország egyelőre ellenállónak bizonyult