Magyarország népességének várható alakulása 2011 és 2060 között

Allianz - generations

2015. augusztus 31.

Minden gazdasági,társadalmi és kulturális tevékenység alapját az adott területen,adott országban élő népesség adja. Csakhogy a népesség állandó változásban van:a születések, a halálozások és a vándorlások folyamatosan módosítják a létszámot, az összetételt és a területi elhelyezkedést. Vajon mi történik a jövőben,hányan leszünk öregek és fiatalok, az ország mely területein élnek majd többen, s hol kevesebben, mint ma. Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Földházi Erzsébettel, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával.

A népesség-előreszámítás során a múltbeli tendenciák és egyéb információk alapján kidolgozott hipotézisrendszerekre támaszkodva készítenek becslést a népességalakulásáról: a népesség létszámának változására, a születések és halálozások számára, valamint a vándorlás volumenére.

Milyen demográfiai változások zajlottak az elmúlt években?

Magyarországon az 1990-es években számos olyan demográfiai folyamat indult el, mely fokozta a már korábban is létező népességcsökkenést és elöregedést. A rendszerváltás során az átalakulás kezdeti bizonytalansága, a munkanélküliség megjelenése és a szegénység növekedése negatív népesedési hatással járt.

A kilencvenes években kevesebb gyermek született, mérséklődött a várható élettartam, esett a házasságkötések száma, nőtt a válások aránya, tovább csökkent a népesség. Mindent egybevetve erősödtek a demográfiai krízis jelei.

Ugyanakkor megfigyelhető demográfiai mintaváltás, közeledés a nyugat-európai országokhoz. A rendszerváltás környékén a délszláv háború előidézte menekülthullám miatt élénkült a vándormozgalom. A következő cezúrát a 2004-es uniós csatlakozás jelentette, ami szintén erősítette a vándorlási folyamatot, inkább a bevándorlást, kevésbé az elvándorlást. Utóbbi a 2008-ban kezdődő gazdasági válság hatására erősödött fel, ráadásul a környező országokból bevándorlók is egyre inkább csupán tranzitországnak tekintették Magyarországot. Így összességében egyre kevésbé számíthatunk jelentős vándorlási nyereségre.

Fontos adat, hogy a kétezres évek eleje óta lassan, de töretlenül emelkedik a várható élettartam, és ezt a folyamatot még a gazdasági válság sem tudta megtörni.

Jelentős a változás a családalapítás terén is, hiszen csökkent a gyermekvállalási hajlandóság, valamint a párok egyre későbbi életkorban vállalnak gyermeket.

Az előrejelzések szerint ezután hogyan alakul Magyarország népessége?

1981-ben 10 millió 710 ezer fő élt Magyarországon – az ország jelenlegi területén ez a mindenkori legmagasabb érték. Azóta - a becslések szerint egyetlen év, 1992 kivételével – folyamatos a csökkenés. A 2001-es népszámláláson 10 millió 200 ezer főt írtak össze, 2011. október elsején pedig 9 millió 982 ezer főt. A két időpont közötti csökkenés 218 ezer fő. A továbbszámított népesség 2013 elején 9 millió 909 ezer fő volt: ez további 73 ezer fős veszteség.

Az előreszámítás a 2060-ban várható népességszámra meglehetősen tág határokat jelöl ki. A legvalószínűbb létszám 7 millió 920 ezer fő. A legmagasabb becsült érték 8 millió 590 ezer, a legalacsonyabb 6 millió 920 ezer fő, az eltérés a két szélső változat között 1 millió 670 ezer fő.

Mire alapozzák ezeket a számokat?

Vizsgáljuk a termékenység alakulását, a halandóság változását, valamint a nemzetközi vándorlást. Az élve születések számát a szülőképes korú nők száma és a gyermekvállalási hajlandóság határozza meg. A rendszerváltást követő évtizedben – elsősorban a gyermeket vállaló korban lévő nők termékenységének csökkenése miatt – jelentősen visszaesett a csecsemőszám. 1990-ben még 126 ezer újszülött látta meg a napvilágot, 1998 óta azonban 100 ezer fő alatti a születések száma. 2010-ben 90 ezer, 2011-ben 88 ezer gyermek jött világra – ez a történelmi mélypont. A következő húsz évben további csökkenés várható, ugyanis egyre kevesebben lesznek a szülőképes nők.

A természetes szaporodás másik tényezője a halálozási szám, melyet az idősebb korosztályok létszáma és a várható életkor határoz meg. A kilencvenes évek zömében igen magas, évi 140 ezer fő felett volt a halálozások száma. A halandóság 1995-től kezdődő javulása fokozatosan mérsékelte ezt a számot, amely 2008-ra 130 ezer fő alá csökkent. 2060-ig erőteljes javulás esetén 110–115 ezer fő közelébe kerülhet ez az adat.

A negatív hatást mérsékelheti a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege, vagyis az, hogy többen költöznek Magyarországra, mint ahányan elmennek innen. Az előreszámítás alaphipotézise szerint 2011 és 2060 között 340 ezer fő lesz a bevándorlási többlet, ami valamelyest mérsékli a népességcsökkenést. A magas változat félmilliós „nyereséggel” számol, az alacsony verzió esetében a migráció nem befolyásolja a népességszám alakulását.

És egészen hosszú távon mi lesz?

Hosszú távon az előreszámítási modellek mindegyike a népesség jelentős csökkenését vetíti előre. Már a negatív folyamat mérséklődéséhez is igen pozitív változásnak kellene bekövetkezni mind a gyermekvállalási magatartás, mind az élettartam mind a nemzetközi vándorlás terén.

Káli György

A cikk Földházi Erzsébet: Magyarország népességének várható alakulása 2060-ig - A legújabb népesség-előreszámítás eredményei című tanulmány alapján készült. (Földházi Erzsébet: Magyarország népességének várható alakulása 2011-2060 között.  Demográfia, 2013. 56. évf. 2-3. szám, 105-143.I)

Allianz -

Közös jövőnk konferencia - A jövő nem megjósolható, de felkészülhetünk rá

2014. október 2-án nyolc előadó segítségével a jövőbe utaztunk, akik négy fontos aspektusból (demográfia, mobilitás, környezet és pénzügyek) mutatták be nekünk, mire számíthatunk, milyen változások várhatóak még az életünkben.