Hogyan segíthetünk az időseknek a  vezetésben?

Az idei Brit Tudományos Fesztiválon résztvevő kutatók szerint a vezetni akaró idősek számára az intelligens technológiáknak köszönhetően biztató a jövő.

2013. szeptember 20.

Miss Daisy sofőrjét elfelejthetjük, mert Miss Daisy saját maga fog vezetni. Az idősek szeretnének mobilisek maradni, ráadásul legtöbbjük számára a vezetés a függetlenséget és a kényelmet jelenti.

Az idősödő társadalom ugyanakkor azt jelenti, hogy egyre több idős vezető lesz az utakon. Az Egyesült Királyságban például a Nemzeti Statisztikai Hivatal és az OECD szerint 2033-ra ez az arány 25 százalékról 30 százalékra fog nőni. Sokaknak közülük addigra csökkennek a kognitív, illetve a motorikus képességei, ami a későbbiekben jelenthet közlekedésbiztonsági kockázatot, de egyben mobilitási lehetőséget is, attól függően, melyik nézőpontból vizsgáljuk.

Hogyan segíthet a technológia? Miben mások az idős sofőrök? És hogyan tudnak az autógyártók és az útmérnökök alkalmazkodni az időskori változásokhoz? A legutóbbi Brit Tudományos Fesztiválon a Newcastle Egyetem tudósai érdekes válaszokkal álltak elő.

„Kortól függetlenül vannak, akik tudatosabban vezetnek másoknál – magyarázza Phil Blythe professzor, az egyetem útkezelő kutatócsoportjának (TORG) tagja az autóvezetők figyelmét vizsgáló tanulmány kapcsán. – Megállapítottuk, hogy a fiatal sofőrök nem feltétlenül vezetnek jobban.”

A csoport kérdőíveket, útinaplókat, fókuszcsoportokat, autós szimulátorokat, emellett videokamerákkal és monitorokkal, valamint a vezetési stílusról és képességekről adatot gyűjtő és elemző műszerekkel felszerelt elektronikus autókat tanulmányozott. A kutatómunka egy nagyobb projektnek is részét képezi: a társadalmi befogadás kérdése a digitális gazdaságban (SiDE).

Ha például összevetjük a jármű sebességét az adott sebességkorláttal, és közben egy mellkasra erősített műszerrel megmérjük a pulzus- és a légzésszámot, kielemezhetjük az éles helyzetekben –például a biztonságos sebesség megtartása, kanyarodás vagy nagy forgalomban való vezetés esetén –fellépő stressz szintjét és az elkövetett vezetési hibákat. Ez segítheti a hibák és a stressz csökkentését irányzó fejlesztéseket.

A tekintet kutatása

Egy másik kutatás keretében olyan szemüveget adtak a vezetőkre, ami követte a tekintetet: hová néztek, mennyi ideig, milyen gyakran. A tesztet ötven idősebb vezetővel végezték el egy szimulátoron.

Ez alapján felrajzolták az ismétlődéseket a szélvédőre és a műszerfalra, a nagyobb körök hosszabb pillantásokat jelentettek. A tanulmány azt az alapelvet alkalmazta, hogy ha több mint két másodpercre levesszük szemünket az útról, az kockázatos lehet.

Az egyik sofőrnek például csőlátása volt, az út és a műszerek közé fókuszált, a tükrökbe egyszer sem nézett. A többiek mintája szerteágazóbb volt, ők nagyobb figyelemmel voltak a környezetükre.

Ezután fiatalabb sofőrök eredményeit hasonlították össze az idősekével. Jelentőségteljes megállapítás, hogy az életkor nem szignifikáns tényező. Dr. Amy Guo kutató megállapítása szerint mindenki különböző, és mindenki különbözően viselkedhet bizonyos helyzetekben. „Az egyik alanyunk nagyon óvatosan vezetett mindennapos ingázása során, azonban rettenetesen félt a fehér teherautóktól. Ha meglátott egyet, csak azt bámulta.” Ő azt ajánlja, hogy mindenki, a fiatalok és az idősek is vizsgáltassák meg, mennyire vezetnek figyelmesen.

Az ilyen kutatások gyakorlati haszna az lehet, hogy felmérjék, a járművekben használatos HMI (human-machine-interface) vezérlőrendszerek kiszolgálják-e az idősebbek szükségleteit.

Intelligens sebesség

Dr. Guo egy másik kutatásra is hivatkozott, amely azt vizsgálta, a műholdas navigáció és más technológiák hogyan tudják az idősebb vezetőket figyelmeztetni a sebességkorlátozásra. Felfedezték, hogy az egyik leggyakoribb vezetési hiba az idősebb vezetők között, hogy megszegik a sebességkorlátozást az 50 km/órás zónákban. Csoportjával intelligens sebességadaptációs rendszereket teszteltek szimulátorokban, ezek audio és vizuális jelzésekkel figyelmeztették a tesztalanyok két csoportját: a hatvan év felettieket és a 30-60 közöttieket.

„Több mint 40 százalékuk csak a vizuális, több mint 40 százalékuk csak az audio figyelmeztetést preferálta. A következtetés tehát az, hogy mindkét fajta jelzést integrálni kell a rendszerbe. Meg kell hagyni az embereknek a választás lehetőségét.”

Egy másik kutatócsoport a műholdas navigációs rendszereket vizsgálta a tekintetek követésével. Az idősebb vezetők figyelmét a mozgó térképek jobban elterelték. Jobban kedvelték, ha a vizuális mellett audio jelzéseket is kaptak, több hibát vétettek, ha kizárólag a látványra hagyatkoztak.

A kutatók a kijelzőkre ikonokat raktak, a jellegzetes tájékozódási pontokat templomokkal jelölték. Ennek hatására az idősebbek kevesebbszer és rövidebb ideig néztek a képernyőre. Érdekes módon a váltás a hagyományos műholdas navigációról az ikonalapúra – vagyis a jellegzetes helyek alapján történő tájékozódásra – a nőknek sokat segített, a férfiakra viszont nemigen hatott.

Vezetési asszisztencia

A TORG kutatócsoport emellett a következő vezetéstámogató rendszereket teszteli:

  • a sebesség és a távolság helyes felmérésével küzdő idősek számára kialakított autós radart, ami azonosítja és figyelemmel követi a többi járművet, ez alapján megbecsüli, milyen hosszan kell kanyarodniuk;
  • a csökkent látóképességűek számára infravörös kamerákat, amelyek segítenek érzékelni az úttesten található tárgyakat;
  • egy fejmagasságú kijelzőt, amely kiemeli az út- vagy sávok menti jelzővonalakat;
  • olyan közlekedési lámpákat, amelyek közlik a sofőrrel, milyen sebesség mellett tudnak végigmenni a zöldhullámon.

Professzor Blythe szerint a technológia nagy szerepet játszik abban, hogy az idősek hosszabb ideig és biztonságosan vezethessenek. Ellenzi ugyanakkor, hogy túlterheljük őket információkkal vagy műszerekkel.

A kirajzolódó kép azt mutatja, hogy nincs mindenkire tökéletesen illő megoldás, így a műholdas navigációs és más rendszereket úgy kell megtervezni, hogy az egyéni igényeknek megfelelően lehessen alakítani őket.

A TORG kutatásai nem csak a közlekedésbiztonság és a mobilitás problémáira adhatnak kielégítő válaszokat. Üzleti megfontolások is rejlenek a háttérben, ugyanis az idősek szívesebben vesznek új autókat. A gyártóknak ezért érdekükben áll, hogy ez a vásárlói réteg minél tovább maradjon aktív.

James Tulloch