Az okosautó életet menthet

 

Évente több mint egymillió ember leli halálát közlekedési balesetben. Szerencsére az autóipar értelmet lehel termékeibe.

2012. március 23.

Szép új autós világ: járművek, amelyeket úgy terveztek, hogy felismerjék a közúti jelzőtáblákat, a piros lámpákat és a gyalogosokat. Járművek, amelyek leállítják a motort, ha alkoholgőzt érzékelnek, minden körülmények között betartják a megfelelő követési távolságot, és leparkolják saját magukat.

Ezek már létező újítások, legalábbis az autógyártó nagyvállalatok K+F részlegein. Eltarthat azonban egy ideig, mire ezek a leleményes újítások a piacon is elterjednek. A múltban az autógyártók leginkább a jármű utasainak passzív biztonságára fókuszáltak. Manapság alapfelszereltségnek számít a biztonsági öv, a légzsák és az olyan karosszéria, ami elnyeli az ütközési energiát.

Széleskörű elterjedésük hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a közlekedési balesetek sérültjeinek száma. 1970-ben több mint 21 300 ember lelte halálát Németországban az utakon; 2010-ben ez 3 648-ra csökkent – ami a valaha mért legalacsonyabb adat.

Allianz - tudaskozpont-a-jovo-kozlekedese

A jövő közlekedése: Távvezérlésű konvojok

Három vezető nélküli személyautó és egy teherautó suhant végig egy spanyolországi autópályán, amikor a világon először tesztelték közúti forgalomban az automatikusan haladó „autóvonatot”.

Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a közlekedési balesetek áldozatainak számát a 27 uniós tagállamban a felére, azaz a 2010-es 35.000-ről 2020-ra 17.500-ra csökkentse.

Ennek eléréséhez a szakértők – köztük az Allianz Technológiai Központ (AZT) munkatársai, Christoph Lauterwasser és Johann Gwehenberger – a 2014 végétől újonnan forgalomba helyezett autókban kötelezően telepítendő elektronikus menetstabilizáló rendszerekre (ESC), valamint teherautók és buszok számára automatikus vészfékezési és sávválasztási rendszerek bevezetésére fókuszálnak.

„Ha az ESC széleskörűen bevezetésre kerülne, 35–40 százalékkal csökkenne a közúti balesetek halálos áldozatainak száma – magyarázta Gwehenberger balesetkutató. – Jó oka van annak, hogy az életmentő eszközök sorában a biztonsági öv után ez szerepel a második helyen.”

Időbe fog telni, mire az összes autóban lesz ESC, ami a kifarolást a kerekek külön fékezésével előzi meg, így segítve a kormányzást. Németországban például az autók átlagos életkora 8 év, más országokban pedig ennél is több.

„Jelenleg a 90-es évek végén, és a 2000-es évek elején bevezetett közúti biztonsági intézkedések gyümölcseit aratjuk le” – fejtegeti Christoph Lauterwasser, az AZT vezérigazgatója.

Tavaly az AZT balesetekkel foglalkozó kutatói a német utakon tanulmányozták a vezetéstámogató programok közlekedésbiztonságra kifejtett jótékony hatásait. A tanulmány során Johann Gwehenberger és kollégája, Thomas Behl, az Allianz évente több mint egymillió gépjármű-kárbejelentést rögzítő adatbázisában vizsgálta a balesetek adatait.

A balesetekkel foglalkozó kutatók az „intelligens” vezetéstámogató rendszereket is vizsgálták: az aktív vészfékezést, a kereszteződési asszisztenst, a járókelőket és kerékpárosokat észlelelő rendszert, valamint sávelhagyási figyelmeztetéssel és sávváltási asszisztenciával működő integrált sávválasztó rendszert.

Gwehenberger szerint „ennek a négy rendszernek a széleskörű bevezetése elősegítené a személyi sérüléssel járó gépkocsi és teherautó balesetek körülbelül felének megakadályozását, vagy legalábbis csökkentené a következmények súlyosságát.” „A balesetek okozta károk gazdasági hatását is évente körülbelül hét milliárd euróval lehetne csökkenteni” – tette hozzá Christoph Lauterwasser.

Az okosautók felismerik a zöldhullámot

Ezeknek a rendszereknek az az előnye, hogy nem csak a küszöbön álló veszélyhelyzetre reagálnak, de előre jelezik a kritikus helyzeteket is, így azok elkerülhetővé válnak.

Így a kereszteződési asszisztens figyelmeztet a piros lámpára vagy a veszélyes kanyarodási manőverre, és felajánlja a közlekedési lámpák „zöldhullámával” összhangba hozott haladási sebességet. A trükk az, hogy a kereszteződésekbe kamerákat telepítenek, amelyek rögzítik a forgalmi helyzetet, és az információkat a váltási intervallumokkal együtt továbbítják a járműnek.

A fedélzeti számítógép összeveti az adatokat a jármű sebességével, a kereszteződéstől való távolsággal és az utazás irányával. Ez a futurisztikus jövőkép az okosautók mellett megfelelően megtervezett közlekedési infrastruktúrát is követel.

Az autógyártók és az egyetemek kutatórészlegei már ennél is tovább léptek eggyel: járművek teljes hálózatával kísérleteznek, melyek tudnak egymással kommunikálni.

Például a jövő autója képes lesz megállapítani, hogy az előtte haladó jármű csökkenti a sebességét, és ennek megfelelően időben fékezni. A mögötte haladó számára pedig információt küld az esetleges rossz útviszonyokról, figyelmeztet a forgalmi torlódásokra, és technikai problémák esetén kapcsolatba lép a szervizzel. Ezeket az információkat központilag elemzik és a fedélzeti szoftver orvosolja a problémát.

A vezetéstámogató rendszerek csökkenteni fogják a biztosítási díjakat?

A fejlett és technológiailag összetett vezetéstámogató rendszerek természetszerűleg sokba fognak kerülni. Lauterwasser és Gwehenberger nem túl optimista azt illetően, hogy széleskörű elterjedésük a biztosítási díjak csökkenéséhez vezet. A szakértők szerint a kárigények számának csökkennie kell, de ha a szenzorokkal és egyéb fejlett műszerekkel felszerelt járművek balesetet szenvednek, az jelentős összegekbe fog kerülni.

Lauterwasser és Gwehenberger nem hisz abban, hogy a teljesen hálózatba kapcsolt rendszerek bármikor átvehetik a jármű teljes irányítását, azt azonban elismerik, hogy a vezetéstámogató rendszerek egyre több feladatot fognak átvállalni a vezetőtől.

A népesség gyors öregedését tekintve ez megnyugtató: a számítógépes asszisztens-rendszerek nem fáradnak el, kitűnő a látásuk, és általánosságban véve kevesebbet hibáznak, mint a hús-vér tulajdonosaik.

Frank Stern

Allianz - tudaskozpont-tegyuk-kornyezetbaratabba-autonkat-1

Tegyük környezetbarátabbá autónkat!

A környezetbarát közlekedés nem csupán az alternatív üzemanyagra, és új hibrid, elektromos vagy kettős üzemű autóra való áttérést jelentheti. A szén-dioxid-lábnyomunkat úgy is csökkenthetjük, ha olyan, környezetbarátabb vezetési szokásokat veszünk fel, ami pénzt takarít meg, és kíméli a környezetet.