2015.10.09.

Gyújtsunk be a fűtési szezonnak

A lakásokban bekövetkezett tűzesetek közel 60 százaléka októbertől márciusig történnek

Október 9-e a Tűzmegelőzés Világnapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a tevékenységekre, amelyek segíthetnek elkerülni a tűz által okozott károkat. Hamarosan megkezdődik a fűtési szezon, és mint minden évben, idén is fokozott veszélyforrást jelent ez az időszak otthonainkban. Az Allianz Hungária Zrt. megvizsgálta az elmúlt hat év lakossági vagyon kárstatisztikáit, ami alapján jól látható, hogy a lakásokban bekövetkezett tűzesetek közel 60 százaléka az októbertől márciusig tartó időszakra esik.

Allianz - Gyújtsunk be a fűtési szezonnak

Magyarországon az Allianz Kockázati Barométer 2015-ös adatai szerint a vállalatok működését leginkább fenyegető kockázati tényező a tűz- és robbanásveszély (65 százalék). A felmérés 47 ország 500 kockázati és vállalati biztosítási szakértőjének bevonásával készült. Az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban tűz és robbanás kockázata a válaszadók 27 százalékát aggasztja leginkább, így a rangsorban a harmadik helyet foglalja el, és hagyományosan listavezető ipari kockázatnak számít. De nem így a lakossági szegmensben. Az Allianz lakossági vagyon kárstatisztikái azt mutatják, hogy az otthonainkban egy esetleges tűzkár nincs ott a top félelmek között.

Az elmúlt években áprilistól szeptemberig átlagosan körülbelül havi 75 tűzesetet jelentettek be az Allianzhoz, a többi, fűtési szezonba eső hónap átlaga meghaladta a 110 darabot is. Az elmúlt évek statisztikái egyértelműen azt mutatják, hogy a legtöbb tűzkár decemberben történik. Ugyan nem a tűzkárok a leggyakoribb káresemények, de a legnagyobb ráfordítást az ilyen típusú károk jelentik, közel 600 ezer forint az átlagkár ezekben az esetekben.

A KSH legutóbbi népszámlálás során gyűjtött statisztikái alapján a magyar lakások 15 százaléka távhővel fűt, több mint 45 százaléka másfajta (központi, cirkó-) kazánnal, vagy más központi eszközzel rendelkezik, míg közel 40 százalék egyedi helyiségfűtéssel rendelkezik. Az Allianz megbízásából a GfK Hungária Kft. által végzett kutatás szerint a panelekben távhővel, az egyéb társasházakban vezetékes gázzal, míg a családi házakban gázzal és/vagy tűzifával fűtenek jellemzően; a családi és ikerházak 75 százaléka vezetékes gázt, 61 százalékuk pedig tűzifát is használ kiegészítő fűtőeszközként.

A fűtéssel és tüzeléssel összefüggésbe hozható lakástüzek és egyéb károk – például szénmonoxid mérgezés – jó része elkerülhető, ha betartunk néhány alapszabályt.

Megbízható szénmonoxid érzékelőt szerezzünk be!

  • Ezek az érzékelők fontosak lehetnek olyan lakó-helyiségekben is, ahol gázkazánt, cirkót, vagy gáztűzhelyet használunk, így a szénmonoxid-veszélyt időben észlelhetjük.
  • A vásárláskor a használati és műszaki leírást gondosan tanulmányozzuk át, ugyanis vannak olyan készülékek, amelyek nem cserélhető elemmel rendelkeznek, vagy a megbízható működési élettartamuk túl rövid. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság publikussá tette a megfelelő és alkalmatlan érzékelők listáját a weboldalán, itt ellenőrizhetjük az eredményeket.

Bízzuk szakemberekre az állapotfelmérést és a javításokat!

  • A fűtési szezon kezdetén ellenőriztessük szakemberrel a kéményjáratok tisztaságát, átjárhatóságát és a fűtési berendezés állapotát.
  • Ha a fűtési készülékünk meghibásodott, javítását bízzuk szakemberre.

Biztosítsuk a meleg levegő szabad áramlását!

  • Amennyiben a fűtési készülék az égéshez szükséges levegőt a lakótérből használja fel, győződjünk meg arról, hogy a levegő utánpótlás biztosított és megfelelő méretű a szellőzőnyílás. A szellőzőnyílásokat mindig hagyjuk szabadon, ne tömítsük el azokat.
  • Ha jól záródó műanyag nyílászáróink vannak, akkor fokozottan ügyeljünk arra, hogy megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre a fűtés és főzés céljára.

Vigyázzunk a testi épségünkre!

  • Ne legyenek gyúlékony anyagok a nyílt láng és a sugárzó hő közelében, hiszen a kicsapó láng vagy szikra tüzet okozhat.
  • Fokozottan ügyeljünk az égéstermékek megfelelő elvezetésére, mert a visszaáramló mérgező gázok könnyen tragédiához vezethetnek. Az ilyen típusú balesetek megelőzhetők, ha szénmonoxid érzékelőt helyezünk el otthonunkban - ezek a kereskedelmi forgalomban könnyen beszerezhetőek.

Gáztüzelésű rendszereknél is elvárt a fokozott óvatosság!

  • A régi falazott, bélés nélküli kéményeket acél, alumínium vagy speciális műanyagból készült béléscsővel kell kibélelni, amely ellenáll a csőben lecsapódó megkötött savakat tartalmazó kondenzvíz maró hatásának.
  • Tanácsos naponta több alkalommal is szellőztetni.

Ha szilárd tüzelésű rendszerünk van, jóval több mindent szükséges szem előtt tartani

  • A fűtési készülék közvetlen környékére szilárd, nem éghető burkolatot helyezzünk.
  • A fa égése során több füst és korom képződik, mint a gáz tüzelése esetében, ezért fokozottan figyeljünk a kémény tisztítására.
  • Ne fűtsünk műanyaggal, festett, vagy lakkozott fával, mert ezek égése során mérgező gázok keletkeznek, belélegzésük egészségkárosodást okozhat, illetve a fűtési készülékünket is rongálhatják. Fontos, hogy kizárólag a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használjuk.
  • Cserépkályha esetén soha ne égessünk dió, vagy mandula héjat, mert a hirtelen felszabaduló hőenergia robbanáshoz vezethet.
  • A fűtési berendezés levegőszabályozóját akkor szabad csak zárt állásba helyezni, amikor a készülékbe rakott fa teljesen leégett és már a parázs sem izzik benne. Cserépkályha esetében, amennyiben ez a lezárás előbb történik meg, akkor az elégetlen gázok a levegővel keveredve robbanó elegyet alkothatnak, ami az egész cserépkályhát szétvetheti.
  • Az égés során keletkezett friss égésterméket (pl. hamut), a fokozott tűzveszélyessége miatt ne helyezzük szemetesbe. Mivel a hamu kiváló hőszigetelő, ezért akár 24 óra elteltével is lehet benne még izzó parázs.
  • A készüléket csak lehűlés után lehet tisztítani, forró állapotban balesetveszélyes, és annak meghibásodásához is vezethet.