2018.03.26.

Az Allianz jelentése a mesterséges intelligenciáról

Az Allianz jelentése a mesterséges intelligenciáról: a robotok térnyerése hatalmas előnyökkel kecsegtet a vállalkozások számára, de új kár- és felelősségi helyzeteket is teremt

  • Az mesterséges intelligencia alapú alkalmazások használata miatt, a vállalkozások sebezhetőbbé válnak a kibertámadásokkal és a műszaki meghibásodásokkal szemben, ami nagyobb piaci zavarokhoz és káreseményekhez vezethet.
  • A vállalatok a felelősséggel kapcsolatosan is kihívásokkal szembesülnek, ugyanis a felelősség átkerül az emberekről a gépekre és azok gyártójára. Új keretekre van szükség a mesterséges intelligencia okozta károk kezelésére.
  • A kockázatkezelés előmozdíthatja a mesterséges intelligencia alkalmazásából származó előnyök maximális kiaknázását. A veszélyek felismerésében öt terület döntő fontosságú: a szoftverek hozzáférhetősége, a biztonság, az elszámoltathatóság, a felelősség és az etika kérdésköre.
  • A biztosítási ágazat szereplői az elsők között vezettek be mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokat az ismétlődő folyamatok automatizálása, a kockázatelemzés hatékonyabbá tétele és az ügyfelekkel való kapcsolattartás javítása céljából.

London, New York, München, Szingapúr, 2018. március 22.: A chatbotok, az önvezető járművek és a digitalizált gyárakban hálózatba kapcsolt gépek előrevetítik, hogy mit tartogat a jövő: a mesterséges intelligencián (AI) alapuló alkalmazások széles körben elterjedt használata számos előnnyel jár a vállalkozások számára, például hatékonyságnövekedést, az ismétlődő feladatok számának csökkenését és az ügyfélélmény javulását eredményezi. Rossz kezekbe kerülve azonban a lehetséges veszélyek könnyen beárnyékolhatják az említett nyilvánvaló előnyöket. A kibertámadásokkal vagy műszaki meghibásodásokkal szembeni sebezhetőség mellett a nagyobb piaci zavarok és a rendkívüli pénzügyi veszteségek esélye is megnövekszik. A vállalatok emellett újfajta felelősségi helyzetekkel is szembesülnek, ugyanis a döntéshozatali felelősség az emberekről a gépekre és azok gyártójára kerül át.

A mesterséges intelligencia térnyerése: kilátások és újonnan felmerülő kockázatok című új jelentésében az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) biztosító a mesterséges intelligencia a társadalomban és az iparban, ezen belül a biztosítási ágazatban való elterjedéséből fakadó előnyöket és az újonnan felmerülő kockázatokat is feltárja.

„Az AI használata előnyös, de egyúttal kockázatos is lehet számos területen, így a gazdaságban, a politikában, a mobilitásban, az egészségügyben, a honvédelemben és a környezetvédelemben. Aktív kockázatkezelési stratégiákra lesz szükség a fejlett AI alkalmazások teljes körű társadalmi bevezetéséből származó előnyök maximális kiaknázásához” – fogalmazott Michael Bruch, az AGCS új trendekkel foglalkozó igazgatója.

Jelenleg az AI „gyenge” vagy kezdetleges formái konkrét feladatok ellátására alkalmasak, a későbbi generációi, vagyis az úgynevezett „erős” AI alkalmazások azonban már bonyolult problémák megoldására és összetett ügyletek lebonyolítására is képesek lesznek. Legyen szó pénzügyi tanácsokat adó chatbotokról, vagy az orvosokat a rák diagnosztizálásában segítő szoftverekről, az AI szinte minden ágazatban egyre több felhasználót nyer majd meg magának. Ezt a technológiát alkalmazzák az önvezető autók vezérléséhez, a várható időjárás pontosabb előrejelzéséhez, a pénzügyi tranzakciók feldolgozásához, illetve ipari gépek felügyeletéhez és üzemeltetéséhez is. Az Accenture globális tanácsadó cég szerint az AI 2035‑ig tizenkét fejlett ország éves gazdasági növekedési rátáját duplázhatja meg[1].

Allianz - mesterseges-intelligencia

Az említett lehetséges előnyök azonban kockázatokkal is együtt járnak. A 2018. évi Allianz Kockázati Barométer szerint, a kiberkockázatok a vállalkozásokat fenyegető legnagyobb kockázatok közé tartoznak, ami jól mutatja új technológiák kétarcúságát. A mesterséges intelligencia alapú szoftverek a támadások eredményesebb észlelésével hozzájárulhatnak a vállalatok kiberkockázatainak csökkentéséhez, viszont növelhetik is ezeket a kockázatokat, ha rosszindulatú hackerek a használatukkal át tudják venni az irányítást rendszerek, gépek vagy éppen bizonyos járművek felett. Az AI a támadások megtervezésével járó költségek csökkentése révén súlyosabb és célzottabb kiberbiztonsági események kiváltására is alkalmas. Ugyanazon hackertámadás – vagy programozási hiba – számos gépen megismételhető. Becslések szerint egy jelentős, globális kibertámadás akár 50 milliárd USD összegű kárt[2] is okozhat, míg egy felhőszolgáltatónál előforduló félnapos üzemszünet is már 850 millió USD összegű kárt[3] jelenthet.

A mesterséges intelligencia újonnan, öt területen felmerülő kockázatai

Az AI újonnan megjelenő kockázatainak feltárása céljából az AGCS öt lényeges területre összpontosított. Ez az öt terület a szoftverek hozzáférhetősége, a biztonság, az elszámoltathatóság, a felelősség és az etika kérdésköre volt. „Ha mindegyik területre odafigyelünk, akkor a mesterséges intelligencia fejlesztése és bevezetése kevesebb veszéllyel jár a társadalom számára. Elengedhetetlenek azok a megelőző intézkedések, amelyek csökkentik a nemkívánatos következmények kockázatait” – nyilatkozta Michael Bruch. A biztonságot illetően például az AI rendszerek forgalomba hozatala terén folyó verseny elégtelen vagy hanyag validálási tevékenységeket eredményezhet, amelyek ugyanakkor szükségesek a biztonságos, megfelelően működő és a kibertámadásokkal szemben védett AI  ügynökök (Intelligent Agent - IA)  telepítésének biztosításához. Ami a felelősséget illeti, az AI ügynökök a jövőben számos döntést meghozhatnak az emberek helyett, de jogilag nem vonhatók felelősségre az általuk hozott döntésekért. Általában véve az ügynökök gyártója vagy szoftverprogramozója tehető felelőssé a felhasználóknak kárt okozó hibákért. A jelenlegi jogszabályok alapján azonban kifejezetten nincs felelős fél azon AI döntések esetében, amelyek közvetlenül nem függnek össze a tervezéssel vagy a gyártással, hanem az ügynök a valóság értelmezése során hozza meg őket. „Előfordulhat, hogy költséges és nem kellően hatékony megoldás lesz a bíróságokra hagyni a döntést, ha megszaporodnak a mesterséges intelligencia  által okozott károk” – fejtette ki Michael Bruch, majd hozzátette: „A jogi felelősség hiányára megoldást jelenthet szakszervek vagy szakhatóságok létrehozása azzal a céllal, hogy felelősségi kereteket dolgozzanak ki, amelyek alapján az AI termékek tervezőit, gyártóit vagy értékesítőit az okozott sérelmek miatt korlátozott felelősség terhelne.”

Eközben a biztosítóknak kulcsszerepe lesz majd az AI alkalmazások használatából újonnan felmerülő kockázatok minimalizálásának, kezelésének és áthárításának az előmozdításában. A hagyományos biztosítási fedezeteket úgy kell átalakítani, hogy azok a fogyasztókat és a vállalkozásokat egyaránt védjék. A biztosításoknak jobban kell kezelniük a vállalkozások bizonyos kockázatainak, például a kibertámadásoknak, az üzletmenet folytonosságának, a termékvisszahívásnak és a hírnév csorbulásának való kitettségét. Várhatóan új felelősségbiztosítási modelleket kell majd elfogadni olyan területeken, mint például az önvezető autózás, ezzel is növelve a gyártókra és szoftvergyártókra nehezedő nyomást, és csökkentve a fogyasztók felelősségét.

A biztosítók elsők között vezetik be a mesterséges intelligenciát

A biztosítási piac szereplői korán bevezették a „gépi tanulást”, mivel nagy mennyiségű adatot kell kezelniük, és sok ismétlődő folyamatot alkalmaznak. „Hatalmas lehetőség rejlik a mesterséges intelligenciában, felhasználásával ugyanis tökéletesíthetjük a biztosítási értékteremtést. Kezdetben a biztosítási folyamatok automatizálásával nyújt segítséget, hogy ezáltal jobban ki tudjuk szolgálni ügyfeleink igényeit. Felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a biztosítási kötvények kiállítását a kárigények feldolgozását” – mondta Michael Bruch. A mesterséges intelligencia az adatelemzés hatékonyabbá tételével sokkal világosabb képet alkot a biztosítók és ügyfeleik számára az őket érintő kockázatokról, így e kockázatok eredményesebben csökkenthetők, egyúttal pedig új biztosítási megoldások is kidolgozhatók. A mesterséges intelligencia alapú elemzés révén a vállalatok például alaposabban kiismerhetik a kiberkockázatokat, és fokozhatják a biztonságot. Ez a technológia ugyanakkor a biztosítóknak is segítséget jelenthet a kiberbiztonsági kitettség felhalmozódásának felismerésében. Végezetül pedig az mesterséges intelligencia azt is megváltoztatja, ahogy a biztosítók az ügyfelekkel kommunikálnak: akár non-stop kiszolgálást is lehetővé tesz.

[1] Accenture, Why Artificial Intelligence is the Future of Growth (Miért a mesterséges intelligencia a növekedés jövőbeli motorja?), 2017. január

[2] Lloyd’s, Extreme cyber-attack could cost as much as Superstorm Sandy (Egy szélsőséges kibertámadás akár annyi kárt is okozhat, mint a Sandy hurrikán), 2017. július.

[3] A 2018. évi Allianz Kockázati Barométer, 2018. január

Az említett lehetséges előnyök azonban kockázatokkal is együtt járnak. A 2018. évi Allianz Kockázati Barométer szerint, a kiberkockázatok a vállalkozásokat fenyegető legnagyobb kockázatok közé tartoznak, ami jól mutatja új technológiák kétarcúságát. A mesterséges intelligencia alapú szoftverek a támadások eredményesebb észlelésével hozzájárulhatnak a vállalatok kiberkockázatainak csökkentéséhez, viszont növelhetik is ezeket a kockázatokat, ha rosszindulatú hackerek a használatukkal át tudják venni az irányítást rendszerek, gépek vagy éppen bizonyos járművek felett. Az AI a támadások megtervezésével járó költségek csökkentése révén súlyosabb és célzottabb kiberbiztonsági események kiváltására is alkalmas. Ugyanazon hackertámadás – vagy programozási hiba – számos gépen megismételhető. Becslések szerint egy jelentős, globális kibertámadás akár 50 milliárd USD összegű kárt[2] is okozhat, míg egy felhőszolgáltatónál előforduló félnapos üzemszünet is már 850 millió USD összegű kárt[3] jelenthet.

A mesterséges intelligencia újonnan, öt területen felmerülő kockázatai

Az AI újonnan megjelenő kockázatainak feltárása céljából az AGCS öt lényeges területre összpontosított. Ez az öt terület a szoftverek hozzáférhetősége, a biztonság, az elszámoltathatóság, a felelősség és az etika kérdésköre volt. „Ha mindegyik területre odafigyelünk, akkor a mesterséges intelligencia fejlesztése és bevezetése kevesebb veszéllyel jár a társadalom számára. Elengedhetetlenek azok a megelőző intézkedések, amelyek csökkentik a nemkívánatos következmények kockázatait” – nyilatkozta Michael Bruch. A biztonságot illetően például az AI rendszerek forgalomba hozatala terén folyó verseny elégtelen vagy hanyag validálási tevékenységeket eredményezhet, amelyek ugyanakkor szükségesek a biztonságos, megfelelően működő és a kibertámadásokkal szemben védett AI  ügynökök (Intelligent Agent - IA)  telepítésének biztosításához. Ami a felelősséget illeti, az AI ügynökök a jövőben számos döntést meghozhatnak az emberek helyett, de jogilag nem vonhatók felelősségre az általuk hozott döntésekért. Általában véve az ügynökök gyártója vagy szoftverprogramozója tehető felelőssé a felhasználóknak kárt okozó hibákért. A jelenlegi jogszabályok alapján azonban kifejezetten nincs felelős fél azon AI döntések esetében, amelyek közvetlenül nem függnek össze a tervezéssel vagy a gyártással, hanem az ügynök a valóság értelmezése során hozza meg őket. „Előfordulhat, hogy költséges és nem kellően hatékony megoldás lesz a bíróságokra hagyni a döntést, ha megszaporodnak a mesterséges intelligencia  által okozott károk” – fejtette ki Michael Bruch, majd hozzátette: „A jogi felelősség hiányára megoldást jelenthet szakszervek vagy szakhatóságok létrehozása azzal a céllal, hogy felelősségi kereteket dolgozzanak ki, amelyek alapján az AI termékek tervezőit, gyártóit vagy értékesítőit az okozott sérelmek miatt korlátozott felelősség terhelne.”

Eközben a biztosítóknak kulcsszerepe lesz majd az AI alkalmazások használatából újonnan felmerülő kockázatok minimalizálásának, kezelésének és áthárításának az előmozdításában. A hagyományos biztosítási fedezeteket úgy kell átalakítani, hogy azok a fogyasztókat és a vállalkozásokat egyaránt védjék. A biztosításoknak jobban kell kezelniük a vállalkozások bizonyos kockázatainak, például a kibertámadásoknak, az üzletmenet folytonosságának, a termékvisszahívásnak és a hírnév csorbulásának való kitettségét. Várhatóan új felelősségbiztosítási modelleket kell majd elfogadni olyan területeken, mint például az önvezető autózás, ezzel is növelve a gyártókra és szoftvergyártókra nehezedő nyomást, és csökkentve a fogyasztók felelősségét.

A biztosítók elsők között vezetik be a mesterséges intelligenciát

A biztosítási piac szereplői korán bevezették a „gépi tanulást”, mivel nagy mennyiségű adatot kell kezelniük, és sok ismétlődő folyamatot alkalmaznak. „Hatalmas lehetőség rejlik a mesterséges intelligenciában, felhasználásával ugyanis tökéletesíthetjük a biztosítási értékteremtést. Kezdetben a biztosítási folyamatok automatizálásával nyújt segítséget, hogy ezáltal jobban ki tudjuk szolgálni ügyfeleink igényeit. Felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a biztosítási kötvények kiállítását a kárigények feldolgozását” – mondta Michael Bruch. A mesterséges intelligencia az adatelemzés hatékonyabbá tételével sokkal világosabb képet alkot a biztosítók és ügyfeleik számára az őket érintő kockázatokról, így e kockázatok eredményesebben csökkenthetők, egyúttal pedig új biztosítási megoldások is kidolgozhatók. A mesterséges intelligencia alapú elemzés révén a vállalatok például alaposabban kiismerhetik a kiberkockázatokat, és fokozhatják a biztonságot. Ez a technológia ugyanakkor a biztosítóknak is segítséget jelenthet a kiberbiztonsági kitettség felhalmozódásának felismerésében. Végezetül pedig az mesterséges intelligencia azt is megváltoztatja, ahogy a biztosítók az ügyfelekkel kommunikálnak: akár non-stop kiszolgálást is lehetővé tesz.

[1] Accenture, Why Artificial Intelligence is the Future of Growth (Miért a mesterséges intelligencia a növekedés jövőbeli motorja?), 2017. január

[2] Lloyd’s, Extreme cyber-attack could cost as much as Superstorm Sandy (Egy szélsőséges kibertámadás akár annyi kárt is okozhat, mint a Sandy hurrikán), 2017. július.

[3] A 2018. évi Allianz Kockázati Barométer, 2018. január