2016.09.21.

Az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése: véget ért az aranykor

Az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése: véget ért az aranykor

  • 2015-ben jelentősen lelassult a vagyon növekedése
  • Japánt kivéve egyedül az ázsiai régió növekedett dinamikusan
  • Az iparosodott országokban a háztartások az alacsony kamatlábak ellenére sem szívesen vesznek fel újabb kölcsönöket
  • Az egy főre eső nettó pénzeszköz állomány tekintetében Magyarország megőrizte a 30. helyét a világrangsorban
  • Bár csökkent a globális egyenlőtlenség, sok iparosodott országban a növekedés gyümölcsét csak a legfelsőbb társadalmi réteg élvezi
Allianz - Globális vagyonosodás

Az Allianz nyilvánosságra hozta hetedik Globális Vagyonosodási Jelentését, amely több mint 50 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét elemzi. A jelentés alapján úgy tűnik, hogy véget ért az aranykor: 2015-ben mindössze 4,9 százalékkal emelkedett a globális pénzeszközök összértéke, és ez éppen csak meghaladja a gazdasági aktivitás növekedési ütemét. A korábbi három évben a pénzeszközök ennél kétszer gyorsabb ütemben, éves szinten átlagosan 9 százalékkal növekedtek. „A pénzeszköz növekedés kritikus pontot ért el – nyilatkozta Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza. – A szélsőséges monetáris politika hatása egyértelműen csökken, mely az árakon is érezhető. Ezért a tőke gyarapodásának egyik fő mozgatórugója mára már megszűnt. A kamatlábak ugyanakkor megállíthatatlanul csúsznak lefelé, és már mélyen a negatív tartományban járnak. Azok számára, akik a megtakarításokra koncentrálnak, nem túl rózsásak a kilátások.”

A pénzügyi eszközök lassuló növekedési üteme az iparosodó országokban

Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy a lassuló növekedési ütem Európát, az Egyesült Államokat és Japánt sújtotta a leginkább. 2015-ben a növekedési ráta alig felére esett vissza Nyugat‑Európában (3,2 százalék) és az Egyesült Államokban (2,4 százalék). Ázsia (Japán nélkül) a spektrum másik szélén foglal helyet, ahol a pénzeszköz állomány 14,8 százalékkal bővült. A világ többi országához képest a régió előnye tovább nő. Ez a világ másik két feltörekvő régiójára, Latin-Amerikára és Kelet-Európára is igaz, ahol a növekedés mindössze fele volt az ázsiainak. Már régen véget ért az a korszak, amikor ezek a régiók tartani tudták a lépést ázsiai vetélytársaikkal. A globális pénzügyi vagyon 155 billió eurós összértékéből Ázsia (Japán nélkül) 2015-ben 18,5 százalékkal részesedett. Ez pedig nem csak azt jelenti, hogy a régióban összpontosuló eszközök aránya 2000 óta több mint háromszorosára nőtt, hanem azt is, hogy mára már meghaladta az euróövezet részesedését (14,2 százalék).

Óriási területi egyenlőtlenségek az adósságállomány növekedésében

A háztartások kötelezettségei 2015-ben a 2014-essel megegyező mértékben, 4,5 százalékkal nőttek. Az év végére a háztartások összadósság-állománya 38,6 billió euró volt, ami a nagy pénzügyi válság kirobbanását megelőző időszakhoz képest jó egynegyeddel magasabb érték. A fejlődés üteme jelentősen eltért a régiók között: Ázsiában (Japánt kivéve) az adósságbővülés felgyorsult, és egyes országokban, így például Dél-Koreában vagy Malajziában, az adósságráta – azaz a háztartások adósságának a nominális gazdasági teljesítmény arányában kifejezett százalékos mértéke – megközelítette azt a szintet, amit az Egyesült Államokban, Írországban vagy Spanyolországban az ingatlanpiaci csúcs idején mértek. Ezzel szemben Latin-Amerikában és Kelet-Európában, ahol a válság a legnagyobb gazdaságokat elkerülte, jelentősen lelassult az adósság növekedési üteme.

Észak-Amerikában és Nyugat-Európában alig volt érezhető a változás, hiszen a kötelezettségek csak szerény mértékben növekedtek, ami immár hatodik éve elmarad a gazdasági teljesítmény növekedési ütemétől. Összességében a lakosság, különösen a fejlett országokban, még mindig nagyon óvatos a hitelfelvétellel, ennek megfelelően Nyugat‑Európában 2015-ben tovább csökkentek a háztartások adósságai. „Úgy tűnik, csak nagyon kevés háztartás enged a nagyon alacsony kamatok csábításának és költekezik hitelből – kommentálta a trendet Heise. – A lakosság nagy része közgazdasági szempontból megfontoltan viselkedik, és nem enged az agresszív kamatcsökkentéssel keresletet generáló központi bankok törekvésének. A pénzügyi válság hullámverései után a háztartások számára ennél sokkal fontosabb a meglévő adósságállomány csökkentése.”

Ahogyan a pénzeszközök és az adósságállomány egymással szinkronban növekedett 2015-ben, úgy a nettó pénzeszköz állomány is, azaz közel ilyen mértékben nőtt a bruttó pénzeszközállomány és a kötelezettségek közötti különbség, egészen pontosan 5,1 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest, ami egyértelműen elmarad az előző három évben tapasztalt két számjegyű trendtől.

Allianz - Pénzügyi megtakarítás

A magyar háztartások tovább csökkentik adósságterheiket

A magyar lakosság pénzeszközállománya 7,5 százalékkal nőtt 2015-ben – ez a növekedési ütem magasabb, mint a kelet-európai uniós tagállamok régiós átlaga. A kötelezettségek viszont átlagosan 10,6 százalékkal mérséklődtek, azaz a magyar lakosság már ötödik éve folyamatosan csökkenti felhalmozott tartozásait. A szigorúbb hitelezési gyakorlat eredménye már látható, mivel a magyar háztartások adósságrátája (adósságállomány a GDP százalékában kifejezve) 2010 óta szinte megfeleződött, és a mostani 24 százalékos értékével a régió egyik legalacsonyabbja. A hazai egy főre jutó 2650 eurós adósság kevesebb, mint fele a szomszédos szlovákiainak, ami azért meglepő, mert mindössze öt évvel ezelőtt a helyzet pont fordított volt, azaz a magyar háztartások adósságai egyértelműen meghaladták a szlovák lakosságét. A nettó pénzeszközállomány 2015-ben 13,3 százalékkal, a régiós átlag kétszeresével nőtt. 2015 volt egymás után a negyedik év, amikor két számjegyű növekedést lehetett regisztrálni.

Az egy főre eső nettó pénzeszközállomány tekintetében Magyarország ismét a 30. helyet foglalja el

Az éveken át tartó, stabilan jó teljesítmény a leggazdagabb országok listáján is meglátszik (ld. az egy főre eső pénzeszközállomány első húsz helyezettjét a táblázatban). Nettó értékben Magyarország a 30. helyet érte el, mint ahogy az a 2014-es Vagyonosodási Jelentésben is szerepelt. Szlovénia és Csehország után Magyarország Görögországgal megosztva a régió harmadik leggazdagabb országa. A hosszú ideje vezető Svájc és Egyesült Államok mellett a lista élén jelenleg skandináv és ázsiai országok állnak.

 

Az első 20 ország 2015-ben az alábbiak szerint:

 

 

Egy főre eső nettó pénzeszközállomány

 

 

Egy főre eső bruttó pénzeszközállomány

 

 

EUR

az előző év azonos időszakához viszonyítva  (%)

helyezés
(2000)

 

 

EUR

az előző év azonos időszakához viszonyítva  (%)

helyezés
(2000)

 #1   Svájc

170,590

0.2

1

 

 #1   Svájc

260,800

0.6

1

 #2   USA

160,950

1.6

2

 

 #2   USA

202,490

1.6

2

 #3   Nagy-Britannia

95,600

0.8

5

 

 #3   Dánia

145,110

6.1

7

 #4   Svédország

89,940

9.3

11

 

 #4   Nagy-Britannia

132,310

1.2

4

 #5   Belgium

85,030

3.3

4

 

 #5   Svédország

130,660

8.3

11

 #6   Japán

83,890

1.4

3

 

 #6   Hollandia

129,700

3.2

6

 #7   Dánia

81,290

11.7

12

 

 #7   Ausztrália

120,520

5.7

14

 #8   Tajvan

81,240

3.9

15

 

 #8   Szingapúr

114,160

2.7

9

 #9   Hollandia

80,180

4.7

7

 

 #9   Kanada

113,830

5.1

8

 #10 Szingapúr

79,260

3.7

14

 

 #10 Japán

108,660

1.9

3

 #11 Kanada

76,960

5.7

8

 

 #11 Belgium

107,880

3.3

5

 #12 Izrael

71,370

4.2

10

 

 #12 Tajvan

99,260

4.4

16

 #13 Új-Zéland

67,900

4.6

13

 

 #13 Új-Zéland

90,600

5.0

19

 #14 Ausztrália

58,870

6.3

19

 

 #14 Izrael

85,310

4.4

17

 #15 Olaszország

53,490

2.8

6

 

 #15 Norvégia

82,090

4.2

20

 #16 Franciaország

53,430

5.1

9

 

 #16 Írország

75,720

2.3

13

 #17 Ausztria

51,060

0.8

17

 

 #17 Franciaország

75,610

4.4

12

 #18 Németország

47,680

5.6

18

 

 #18 Ausztria

71,870

1.4

18

 #19 Írország

41,910

10.2

16

 

 #19 Olaszország

68,850

2.2

10

 #20 Finnország

27,470

5.1

20

 

 #20 Németország

67,980

4.6

15

 

Interaktív világtérkép a lakosság pénzeszközeiről és kötelezettségeiről: https://www.allianz.com/en/economic_research

 

A vagyon globális eloszlása egyre egyenletesebb

A vagyon eloszlásának elemzése meglehetősen vegyes képet mutat. A feltörekvő piacok sikertörténetének eredményeként egyre több ember részesül az általános fejlődésből és jólétből, így létrejött egy új globális középosztály. Ezzel párhuzamosan az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen csökkent a szegénységi küszöb alatt élők aránya. Bár az elemzésünkben taglalt országokban élő öt milliárd ember nagy többsége továbbra is a globális alsó osztályba tartozik[1], össztársadalmi arányuk a 2000-ben mért 80 százalékról másfél évtized alatt 69 százalékra mérséklődött. Ennek elsősorban az az oka, hogy a közelmúltban egyre többen, világszerte mintegy 600 millióan kerültek be a globális középosztályba. Ennek megfelelően az elmúlt évek során ez a középosztály közel kétszeresére, több mint 1 milliárd főre nőtt, és ezzel a Föld teljes népességén belüli aránya 10-ről 20 százalékra emelkedett. A középosztály tulajdonában lévő globális vagyon aránya is jócskán megugrott, és 2015-ben elérte a 18 százalékot, ami az évezred elejéhez képest mintegy háromszoros növekedést jelent. Ez a globális középosztály tehát nem csupán népesebb, hanem egyre gazdagabb is lett.

Noha a hagyományosan fejlett gazdaságokban mára kevesebb háztartás sorolható a globális vagyoni felsőosztályba, ez a réteg világszerte az elmúlt években mégis kibővült: 2015 végére mintegy 540 millióan tekinthették magukat a globális felsőosztály tagjának, ami a 2000-ben rögzített adatokhoz képest jó 100 millió fős, azaz 25 százalékos emelkedést jelent. Ez egyben azt is jelenti, hogy a világ felsőosztálya mára jóval sokszínűbb is. Míg itt korábban szinte kizárólag (90%-ban) csak európai, amerikai és japán háztartások voltak jelen, addig mára ezeknek a régióknak az aránya már csak 66 százalék a csoporton belül. A felsőosztály tagjainak részesedése a globális pénzeszközállományból ugyancsak visszaesett. Ez egyben a vagyon szélesebb körben történő megoszlására is utal, legalább is globális szinten. „A világgazdaság szempontjából az egyik legfontosabb fejlemény, hogy ilyen rövid idő alatt kialakult egy valóban globális középosztály. Mindeddig a folyamat fő motorja Kína volt. Ha a jövőben az olyan népesebb országok, mint India is maximálisan ki tudják aknázni a bennük rejlő potenciált, akkor ez a sikertörténet belátható időn belül tovább folytatódhat” – fűzte hozzá Heise.

Allianz - Pénzügyi növekedés

Sok iparosodott országban a középosztály folyamatosan zsugorodik

Az egyes országokat, különösen pedig az iparosodott országokat megvizsgálva egy másik trendet is láthatunk. A nemzeti vagyon megoszlásának elemzése érdekében az idei Globális Vagyonosodási Jelentés megvizsgálta a középosztály tulajdonában lévő vagyon arányát, és különösen azt, hogy ez az arányszám az évek során hogyan változott. Igazából nem állapítható meg általános érvényű mintázat. Az elemzésbe bevont országok körülbelül egyharmadában a középosztály folyamatosan zsugorodik, a teljes vagyonból egyre kisebb arányban részesedő társadalmi rétegnek a fokozatos emancipációjáról van szó jelen esetben. Ez a trend főként az euróválsággal érintett országokban (Olaszország, Írország, Görögország) és a hagyományosan iparosodott nemzeteknél (Egyesült Államok, Japán, Egyesült Királyság) figyelhető meg, és Magyarország is ehhez a csoporthoz tartozik. Az elemzett országok mintegy felénél azonban nőtt a középosztály kezében lévő vagyon aránya: itt a középosztály folyamatos térnyerése figyelhető meg, és a vagyon már kevésbé koncentrálódik a csúcson, azaz kiegyenlítettebb módon oszlik el. Különösen az olyan feltörekvő piacoknál, mint Törökország, Thaiföld vagy Brazília megfigyelhető, hogy a középosztály egyre népesebb, mivel sokaknak sikerült a vagyoni alsó osztályból fölfelé lépni. Végül pedig a vizsgált országok egyötödéről elmondható, hogy a középosztály státusza szinte alig változott. Az összkép tehát elég vegyes: az biztos, hogy nem beszélhetünk a középosztály globális szintű általános hanyatlásáról vagy visszaeséséről, viszont számos iparosodott országban ez a kép rajzolódik ki.

A vagyonpiramis csúcsa egyre messzebb kerül az átlagtól

Azonban még ott is, ahol a középosztály nem zsugorodik, nem tudjuk egyértelműen jellemezni a vagyon megoszlását, legyen szó Svájcról, Franciaországról vagy az eurózóna egészéről. A három vagyoni osztály közül egyedül csak a középosztály gyarapszik. A felsőosztály mind a népességen belül arányát tekintve, mind pedig a nettó pénzeszközök tekintetében csökkent. Ez azonban nem vonatkozik a felsőosztály egy konkrét csoportjára, nevezetesen a „felső tízezerre”. Ez a csoport folyamatosan növelni tudta a teljes vagyonon belüli részesedését. Összefoglalásként: egyre több ember rendelkezik átlagos vagyonnal, míg a vagyonpiramis csúcsa egyre messzebb kerül az átlagtól (és ugyanakkor egyre kisebb is lesz). Azaz a távolság a gazdagok és nem gazdagok között tovább nő. Végeredményben ez a megfogalmazás a világ egészét tekintve helytálló. „A vagyon eloszlásának kérdése sokkal összetettebb, mint amire a figyelemfelkeltő célzatú és a fokozódó egyenlőtlenségre figyelmeztető cím következtetni enged – jegyezte meg Heise. – A döntéshozóknak ennek megfelelően differenciált módon kell kezelniük a vagyon eloszlásával kapcsolatos problémákat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes régiókban, különösen a hagyományosan fejlett országokban ne lenne szükség azonnali lépésekre. Kezdésnek mindenképpen jól jönne, ha végre véget érne a negatív kamatok korszaka.”

 

 

München, 2016. szeptember 21.

[1] A korábbi évekhez hasonlóan az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése idén is három csoportba sorolja az eszköztulajdonosokat. A globális középosztályhoz tartoznak azok a magánszemélyek, akik 7000 és 42 000 euró közötti nettó vagyonnal rendelkeznek.