2017.09.19.

Az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése: Fellendülés viharos időkben

  • 7% fölött a pénzügyi eszközök növekedési üteme
  • Továbbra is népszerűek a bankbetétek – annak ellenére, hogy az infláció miatt reálértéken veszteségesek
  • A hitelfelvételek 2009 óta most először nőttek a gazdasági teljesítménynél gyorsabban
  • A magyar háztartások vagyonnövekedése némileg lefékeződött, mivel a jelek szerint kifutóban van a hitelfelvételek visszaszorítása
  • A vagyon globális eloszlása lassanként kiegyenlítődik – az elefántnak nincs ormánya
Allianz - Globális vagyonosodás

Az Allianz ma nyilvánosságra hozta nyolcadik Globális Vagyonosodási Jelentését, amely több mint 50 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét elemzi. A 2016-os év rendkívüli politikai viharait a magánvagyonok meg sem érezték: a 2015-ös gyengébb teljesítmény (+4,7%) után a pénzügyi eszközök [1] tavaly ismét 7,1%-kal nőttek, ami többé-kevésbé megfelel a válságot követő időszak átlagának. A globális pénzügyi vagyon rekordmagasságba, közel 170 billió euróra nőtt.

A tőzsdék a növekedés motorjai – a megtakarítók azonban inkább bankbetétben helyezik el a pénzüket

A tavalyi jó teljesítményben jelentős szerepet játszott a tőzsdék év végi fellendülése, különösen az iparosodott országokban. A vagyonok tavalyi növekedésének közel 70%-a az állományok értékének változásából eredt, és csak 30%-a volt új megtakarítás; az előző évben ennek fordítottja érvényesült. Eléggé meglepő az új megtakarítások szerkezeti összetétele. A privát megtakarítók több értékpapírt adtak el, mint amennyit vásároltak, ugyanakkor az új források kétharmadát a bankoknál helyezték el – ez új rekordmagasságot jelent. „A magánbefektetők megtakarítási viselkedését továbbra is a határozott kockázatkerülés jellemzi” – mondta el Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza. „Bár elsősorban az értékpapírpiacok jó teljesítményének köszönhetően nőtt a pénzügyi eszközök értéke az elmúlt években, az új pénzösszegeket még az iparosodott országokban is nagyrészt bankszámlán helyezik el. Márpedig ez ott hozam helyett reálértéken mért veszteséget termel: Az infláció csak 2016-ban mintegy 300 milliárd eurót húzott ki a megtakarítók zsebéből; ebben az évben – az infláció növekedésével – ez a szám akár kétszer ilyen magas is lehet. Nem sokkal jobb a helyzet a feltörekvő piacok többségén sem, ahol becslések szerint a pénzügyi eszközök kevesebb, mint 20%-át fektetik be hosszú távú és biztonságos befektetési konstrukciókba. Széles körű intézkedésre van tehát szükség. A befektetési folyamat jobbításának kulcsfontosságú eszköze lehet a digitalizáció.”

[1] Pénzügyi eszköznek tekintjük a készpénzt és bankbetéteket, a biztosítótársaságokkal és nyugdíjintézetekkel szembeni követeléseket, az értékpapírokat (részvényeket, kötvényeket és befektetési alapokat) és az egyéb követeléseket.

Allianz - Shanghai
Ázsia növekedése messze a leggyorsabb (Képünkön Shanghai)

Ázsia növekedése messze a leggyorsabb

A növekedés tavalyi felgyorsulása elsősorban az iparosodott országoknak volt köszönhető, ahol a növekedés megkétszereződött, elérte az 5,2%-ot. Az élen azonban 2016-ban is a (Japán nélkül vett) ázsiai térség járt 15%-os növekedéssel, míg Kelet-Európában 7,9%-kal nőtt a pénzügyi eszközök összértéke. Ázsia (Japán nélkül) hosszú távú összehasonlításban is domináns régiónak tekintendő, különösen, ha az inflációt is figyelembe vesszük. Az elmúlt évtizedben Ázsia (Japán nélkül) évi közel 11%-os reálnövekedést ért el az egy főre eső bruttó pénzügyi eszközök tekintetében. A másik két feltörekvő régió, Latin-Amerika és Kelet-Európa mindössze 5% körüli növekedést tudott felmutatni, ami még így is kétszer gyorsabb volt az észak-amerikai és a nyugat-európai növekedési ütemnél (+2,1%-os, illetve +1,4%-os reálnövekedés 2006 óta). Ennek következtében ez a három régió – Latin-Amerika, Kelet-Európa és Ázsia (Japán nélkül) – a globális bruttó pénzügyi vagyonnak kis híján 23%-át mondhatta magáénak 2016-ban. Ezzel részesedésük több, mint megkétszereződött az elmúlt tíz év során. A feltörekvő piacok súlya a vagyonnövekedést tekintve még ennél is nagyobb, ugyanis az elmúlt évtized növekedésének 42%-át ezek az országok adták. Ez azonban legnagyobbrészt Kína fejlődésének tudható be, amely egymaga mintegy 30%-át tette ki a 2006 óta mért globális növekedésnek.

A gazdaságnál gyorsabban nő a hitelfelvétel

A háztartások kötelezettségállománya 2016-ban globális szinten 5,5 százalékkal nőtt, ami 2007 óta a legnagyobb ütemű növekedés. Ez azt jelenti, hogy 2009 óta először a hitelállomány is gyorsabban nőtt, mint a gazdaság teljesítménye, és a globális adósságráta közel 1 százalékponttal, 64,6%-ra emelkedett. Az egyes régiók jelentősen eltérő képet mutattak. Míg Nyugat- és Kelet-Európában, illetve Észak-Amerikában – mérsékelt szintjéről – némileg gyorsult a növekedés üteme, Latin-Amerikában tovább csökkent. Ezzel szemben Ázsiában (Japán nélkül) meredeken, további négy százalékponttal nőtt a hitelállomány növekedésének üteme, megközelítve a 17%-ot; ezen belül első helyen a kínai háztartások álltak, amelyek hatalmas mértékben, 23%-kal növelték tartozásaikat. Ennek következtében a régió közel 20%-át teszi ki a megközelítőleg 41 billió eurós globális lakossági adósságállománynak, szemben a tíz évvel ezelőtti kevesebb mint 7%-kal. „Kiemelt figyelemmel kell kísérni a kínai hitelfelvételi helyzetet” – kommentálta ezt a tényt Michaela Grimm, a jelentés társszerzője. „A háztartások adósságrátája ugyan még nem lépett be a veszélyzónába, de a változások dinamikája aggodalomra ad okot: A ráta ugyanis az elmúlt öt évben 17 százalékponttal ugrott meg, ebből közel hat ponttal csak 2016-ban – mindkét számadat globálisan kiugró. Összehasonlításképpen: az USA adósságrátája a nagy pénzügyi válság előtti öt évben mintegy 20 százalékponttal emelkedett. Hiba lenne, ha a kínai felügyeleti hatóságok azt képzelnék, hogy Kína immunis lehet egy pénzügyi válsággal szemben – ehelyett időben kellene ellenintézkedéseket hozniuk.”

A hitelfelvétel meredek növekedése ellenére is új globális rekordmagasságba, 128,5 billió eurós szintre nőtt a nettó pénzügyi eszközök (bruttó pénzügyi eszközök mínusz hitelállomány) értéke a 2016. év végére. Ez éves összehasonlításban 7,6%-os növekedést jelent. Bár ez némileg elmarad a válság óta mért éves átlagtól, jóval meghaladja a tavalyi év 4,8%-os adatát. Kelet-Európában ezzel szemben 9,7%-ra lassult a nettó pénzügyi eszközök növekedése.

Allianz - Pénzügyi növekedés

A magyar háztartások vagyonnövekedése némileg lefékeződött

A magyar háztartások nettó pénzügyi eszközei 10,6%-kal nőttek 2016-ban, ami (Lengyelországgal együttesen) egyfelől a legmagasabb arányszám a kelet-európai EU-tagállamok körében, másfelől az elmúlt öt év leglassabb magyarországi növekedési üteme. A lassulás lényegében egyetlen fejleményre vezethető vissza: A kötelezettségek csökkenése többé-kevésbé leállt (–0,9% 2016-ban) az után, hogy az azt megelőző előző öt évben évente átlagosan közel 6%-ot faragtak le a magyar háztartások a tartozásaikból. Ennek következtében az adósságráta jelentősen, 25,1%-ra (2016) csökkent, ami Romániát kivéve a legalacsonyabb arányszám a kelet-európai EU-tagállamok körében. 2010-ben ez a szám 44,4% volt. Az ilyen mértékű adósságfegyelem nemcsak régiós, de globális összehasonlításban is páratlan. Másfelől azonban folytatódott a pénzügyi eszközök növekedése, méghozzá 8,2%-os ütemben, ami nagyjából megfelel a korábbi évek teljesítményének. Az értékpapírok a már szokásosnak mondható kétszámjegyű növekedést produkálták, és ezzel túlteljesítették a másik két eszközosztályt (a bankbetéteket és a biztosítási és nyugdíjeszközöket). A magyar háztartások ezzel kiemelkednek a társaik közül: Kelet-Európában (a kicsiny Észtország kivételével) sehol nem olyan magas az értékpapírok portfólión belüli aránya, mint Magyarországon (51%).

Magyarország egyet hátralépve a 30. helyen áll

Magyarország a 30. helyen áll a világ leggazdagabb országainak listáján, egyet hátralépve az előző évhez képest, miután Kína megelőzte (az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány alapján, ld. az első 20 helyezettet tartalmazó táblázatot). Kelet-Európában azonban 12.220 euróval továbbra is a harmadik helyen áll (Csehország és Szlovénia után). A lista élén őrségváltás történt 2016-ban, miután az USA (hajszálvékony különbséggel) átvette az első helyet Svájctól. Egyebekben a megszokott képet, skandináv és ázsiai országok dominanciáját mutatja a lista.

A globális vagyoneloszlás lassan kiegyenlítődik

A globális vagyoneloszlás alakulását az ezredforduló óta különösen egy jelenség, a globális vagyoni középosztály rohamos növekedése határozta meg[1]. Az e kategóriába tartozók száma több, mint megkétszereződött ebben az időszakban, és a 2000. évi mintegy 450 millióról mára 1 milliárd fölé nőtt. A középosztályba bekerülők elsöprő többsége alacsonyabb vagyoni osztályból érkezik: 2000 óta közel 600 millióan tették meg ezt a lépést. Ha azonban azt is megvizsgáljuk, hogy mely államok polgárai léptek feljebb társadalmilag, megállapítható, hogy több, mint 80%-uk kínai, és csak 6%-uk kelet-európai. A globális vagyoni középosztály megduplázódása tehát alapvetően Kína felemelkedésének a jele.

Az új globális vagyoni középosztály felemelkedése ellenére még igen messze vagyunk a vagyonok „igazságos” eloszlásától globálisan. Az elemzett országok lakosságát az egy főre eső nettó pénzügyi eszközök alapján globális populációs decilisekre bontva egyértelműen láthatjuk, hogy a világ leggazdagabb 10%-ának tulajdonában van a nettó pénzügyi eszközök 79%-a. A vagyonkoncentráció mindazonáltal magas, 91%-os volt 2000-ben.

Az elefántnak nincs ormánya

A globális vagyoni decilisek alapján elkészíthetjük az eszköznövekedésre vonatkozóan is az ún. „elefánt ábrát”, amely a globális népesség egyes percentiliseiben mért jövedelemnövekedést szemlélteti. Nem lehet nem észrevenni, hogy ez az ábra mennyire hasonlít az eredetire. Különösen a globális vagyoneloszlás felső-középső szegmensében található háztartások – a fejlődő országok feltörekvő középosztályai – látták előnyét az elmúlt évek eszköznövekedésének. Az eloszlási piramis tetején azonban feltűnő eltérést láthatunk. A növekedés jelentősen lecsökken a 10. decilisben, ahol a legmagasabb az egy főre eső nettó pénzügyi eszközérték. „Az elefántnak nincs ormánya” – jegyezte meg Heise. „A jövedelmi helyzettől eltérően az eszközök növekedése a skála felső végén alacsonyabb, mint a közepén. Az egyenletesebb vagyoneloszlás szempontjából ez jó hír. Nem kergethetünk azonban illúziókat az „igazságos világot” illetően. A legfelső decilisben az egy főre eső átlagos nettó pénzügyi eszköz meghaladja a 200.000 eurós küszöböt; a globális lakosság leggazdagabb 1 százaléka átlagosan valamivel 900.000 euró fölötti értékben rendelkezik nettó pénzügyi eszközökkel. A szegényeket és gazdagokat továbbra is egy világ választja el egymástól.”

Az első 20 ország (2016) az alábbiak szerint:

 

Egy főre eső nettó pénzeszközállomány

 

 

Egy főre eső bruttó pénzeszközállomány

 

EUR

Az előző év azonos időszakához viszonyítva (%)

  1. évi helyezés

 

EUR

Az előző év azonos időszakához viszonyítva (%)

  1. évi helyezés

1    USA

177 210

5,8

2

 

1   Svájc

268 840

2,4

1

2    Svájc

175 720

2,7

1

 

2   USA

221 690

5,1

2

3    Japán

96 890

1,8

3

 

3   Dánia

146 490

2,2

7

4    Svédország

95 050

7,0

14

 

4   Hollandia

137 540

6,0

5

5    Tajvan

92 360

9,6

12

 

5   Svédország

136 270

6,6

14

6    Belgium

92 080

4,3

4

 

6   Ausztrália

133 010

6,9

13

7    Szingapúr

89 570

7,9

15

 

7   Kanada

128 510

6,6

8

8    Hollandia

87 980

9,4

9

 

8   Szingapúr

126 640

5,8

9

9    Kanada

87 590

7,8

8

 

9   Japán

118 950

1,9

3

10  Új-Zéland

86 030

0,6

7

 

10  Egyesült Királyság

116 570

7,3

6

11  Egyesült Királyság

84 080

8,6

5

 

11  Belgium

115 430

4,1

4

12  Dánia

81 590

2,8

13

 

12  Új-Zéland

113 660

2,1

10

13  Izrael

73 330

5,4

10

 

13  Tajvan

111 310

8,7

16

14  Ausztrália

67 390

8,8

19

 

14  Norvégia

93 640

4,9

20

15  Franciaország

56 040

6,3

11

 

15  Izrael

91 830

5,3

18

16  Olaszország

54 530

0,2

6

 

16  Franciaország

78 840

5,0

12

17  Ausztria

51 980

2,0

17

 

17  Írország

77 860

2,4

15

18  Németország

49 760

5,2

18

 

18  Ausztria

73 160

2,4

19

19  Írország

45 100

6,6

16

 

19  Németország

70 350

4,5

17

20  Finnország

28 650

4,8

20

 

20  Olaszország

70 130

0,4

11

München, 2017. szeptember 27.

A tanulmányt megtalálja honlapunkon:

https://www.allianz.com/en/economic_research/, a Publications/Specials menüpont alatt.

A háztartások eszközeit és kötelezettségeit szemléltető interaktív világtérkép: https://www.allianz.com/en/economic_research/research_data/interactive-wealth-map

További információ:

Dr. Lorenz Weimann, tel.: +49.69.24431-3737, e-mail: lorenz.weimann@allianz.com

[1] A vagyoni osztályok meghatározásának alapjául az egy főre jutó átlagos globális pénzügyi eszköz szolgál. 2016-ban ez 25.510 euró volt. A globális vagyoni középosztályhoz tartoznak azok a magánszemélyek, akik a globális átlag 30 és 180 százaléka közötti vagyonnal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban a globális vagyoni középosztályhoz tartozás alsó, illetve felső küszöbértéke sorrendben 7.700, és 45.900 euró volt.