2018.10.01.

Vége a gazdasági fellendülésnek az Allianz legfrissebb jelentése szerint

  • Az Allianz Globális Vagyonosodási Jelentése a háztartások vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálja a világ több mint 50 országában
  • Magyarországon folytatódik a pénzügyi eszközök egészséges növekedése és változik a lakossági kötelezettségállomány
  • A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek értéke 7,5 százalékkal nőtt, adósságrátája pedig tovább csökkent
  • Egyre többen fektetnek értékpapírokba, és az infláció miatt a bankbetétek már kevésbé vonzóak
  • A globalizáció világszinten csökkenti, országos szinten azonban emeli a vagyon eloszlásának egyenlőtlenségét

Kilencedik alkalommal megjelent Allianz Globális Vagyonosodási Jelentés szerint, a 2017-es év kivételes volt a befektetők szempontjából, hiszen a politikai feszültségek ellenére a pénzügyi válságot követő gazdasági fellendülés világszerte élénkülést hozott magával. Ennek köszönhetően nagyon jól teljesítettek a pénzügyi piacok, különösen a részvénypiacok, és jelentősen, mintegy 7,7 százalékkal nőtt a háztartások pénzügyi eszközeinek[1] értéke. Ezzel párhuzamosan a globális bruttó pénzügyi vagyon értéke pedig 168 billió euróra emelkedett.

„Az elmúlt év nagyon kedvező volt a megtakarítók szempontjából, azonban úgy tűnik ez volt a csúcspont: a válságot követő fellendülés véget ér” – nyilatkozta Michael Heise, az Allianz vezető közgazdásza. „Lezárult az a korszak, amikor rendkívül nagyvonalú monetáris politika segíti elő a folyamatos és egyenletes fejlődést a pénzügyi piacokon. Az előjelek máris nyugtalanságra adnak okot: az emelkedő kamatlábak, a kialakulóban lévő kereskedelmi konfliktusok és az egyre inkább populista politika mind feszültséget és zavart okoznak. Az idei év első hónapjában keserű ízelítőt kaphattunk a ránk váró nehézségekből.” – tette hozzá Michael Heise.

Megváltoztak a befektetési trendek: újra népszerűek az értékpapírok

Míg a válságot követő években a megtakarítók elfordultak a részvényektől és a befektetési alapoktól, 2017-ben jelentős visszaáramlás történt az értékpapírokba, így azok piaci részesedése tavaly elérte az új tőke csaknem ötödét, ami meghaladja a válságot megelőző évek szintjét. Ez azt jelenti, hogy 2017-ben valamennyi eszközosztály közül az értékpapírok érték el messze a legnagyobb, összesen 12,2 százalékos növekedést, ami 2017 végén az összes megtakarítás több mint 42 százalékának felel meg. A második helyen a biztosítótársaságokkal és nyugdíjintézetekkel szembeni követelések állnak, amelyek az összes eszköz 29 százalékát teszik ki, ezek tavaly 5,2 százalékkal nőttek.

Azzal párhuzamosan, hogy a befektetők újból felfedezték a tőkepiacokat, a háztartások körében a bankbetétek világszerte veszítettek népszerűségükből. Az előző évi 63 százalékhoz képest tavaly az új befektetéseknek csak 42 százaléka került a bankokhoz. Abszolút értéken mindez 390 milliárd eurós csökkenést jelent. Ennek következtében a bankbetétek állományának növekedése két százalékponttal, 4,3 százalékra esett vissza (az eszközállományon belüli részesedése csaknem 27 százalék).

„A megtakarítók végre meghallották az idők szavát – mondta Kathrin Brandmeir, a jelentés egyik szerzője. – A bankbetétek népszerűségének visszaesése, különösen a »régi« iparosodott országokban, egyáltalán nem volt váratlan, hiszen visszatért az infláció. Az áremelkedések üteme 2017-ben megháromszorozódott, persze ez a szint még mindig alacsonynak számít. Ennek következtében megnőtt a bankbetétek vásárlóerejének értékvesztése is: ennek becsült mértéke csak 2017-ben 400 milliárd euró nagyságrendű.”

Felzárkóztak az iparosodott országok – az USA megelőzte Kínát

Az iparosodott országokat elsősorban az eszközállomány viszonylag lassú növekedése jellemezte a válságot követő években, a feltörekvő országokkal összehasonlítva. 2017-ben ez a trend is megváltozott. A gyorsuló növekedés kizárólag az iparosodott országokban végbement fejlődés eredménye: míg ezekben az országokban a növekedés üteme több mint egy százalékponttal emelkedve 6,5 százalékra nőtt, a feltörekvő országokban három százalékponttal, 12,9 százalékra esett vissza a növekedés. 2005 óta nem volt ennyire alacsony – 6,5százalékpont – a növekedés ütemének eltérése a két országcsoport között. Az elmúlt évtizedben kétszer ilyen magas, 13 százalékpontos volt az átlagos különbség. A pénzügyi eszközök eltérő növekedési üteme elsősorban a két legnagyobb játékosnak tulajdonítható: Kínában a növekedés üteme 18,3 százalékról 14 százalékra esett vissza, míg az Egyesült Államokban 5,8 százalékról 8,5 százalékra gyorsult. Kelet-Európában a növekedés üteme kis mértékben, 7,5 százalékra csökkent (2016: 8,3 százalék). Az USA a növekedés ütemét tekintve abszolút értelemben ismét megelőzte Kínát. 2017-ben a világ bruttó lakossági pénzügyi eszközállománya növekedésének kb. 44 százaléka az USA-nak volt tulajdonítható, míg Kínára ebből csak kb. 25 százalék jutott. Ez az arány az elmúlt három évben átlagosan 26 százalék szemben a 35 százalék körül alakult Kína javára.

Allianz - Allianz globális vagyonosodási térkép 2017

Egyre gyorsabban nő az adósságállomány

A háztartások kötelezettségállománya 2017-ben világszerte 6 százalékkal nőtt. A növekedés üteme tehát valamivel meghaladta az előző évi 5,5 százalékos szintet. Az adósságállomány növekedésének üteme Kelet-Európában is felgyorsult, és elérte a hároméves rekordnak számító 7,4 százalékot. A gyors ütemű gazdasági növekedésnek köszönhetően ugyanakkor a globális adósságráta (az adósság a GDP arányában kifejezett értéke) csak elhanyagolható mértékben nőtt, elérve a 64,3 százalékot (Kelet-Európa: 22,7 százalék). Ezek mögött a globálisátlag-mutatók mögött természetesen hatalmas eltérések rejlenek. Egyes országokban az adósságállomány szintje és dinamikája az elmúlt néhány év során kritikus mértéket ért el. „Az általunk elemzett legtöbb országban a lakossági adósságállomány dinamikája nem ad okot aggodalomra – jegyezte meg Michaela Grimm, a jelentés társszerzője. – Mindazonáltal Ázsiában több olyan ország is akad, mint például Thaiföld, Malajzia, Dél-Korea és Kína, ahol a felügyeleti hatóságoknak nagyon komolyan meg kell vizsgálniuk a fejleményeket. Ezekben az országokban szembetűnő a hasonlóság a pénzügyi válságot megelőző helyzetre, amit a túlzott hitelkiáramlás jellemzett.” A kötelezettségállomány erőteljes növekedése ellenére a nettó pénzügyi eszközök értéke – azaz a bruttó pénzügyi eszközök és az adósság közötti különbség – 2017 végén 128,5 billió eurós új globális rekordot ért el. Ez éves összehasonlításban 8,3 százalékos növekedést jelent.

[1] Pénzügyi eszköznek tekintjük a készpénzt és bankbetéteket, a biztosítótársaságokkal és nyugdíjintézetekkel szembeni követeléseket, az értékpapírokat (részvényeket, kötvényeket és befektetési jegyeket) és az egyéb követeléseket.

Magyarországon tovább folytatódik a pénzügyi eszközök egészséges növekedése és változik lakossági kötelezettségállomány

Magyarországon a lakossági pénzügyi eszközök értéke egészséges mértékben, 7,5 százalékkal nőtt 2017-ben, csaknem ugyanolyan arányban, mint az azt megelőző évben. A növekedéshez valamennyi eszközosztály hozzájárult; még a biztosítótársaságok és nyugdíjintézetek eszközei is 6,1 százalékkal nőttek, ami a második legjobb eredmény a 2011-es „nyugdíjsokk” óta. Abszolút értéken ugyanakkor ez az érték még mindig egyharmaddal elmarad a 2010-es csúcstól. A kötelezettségek értéke ezzel párhuzamosan 0,2 százalékkal nőtt, 2010 óta ez volt az első tényleges növekedés. A felhalmozott adósság könyörtelen lefaragását követően (a lakossági kötelezettségállomány a 2010. évi rekordhoz képest 27 százalékkal csökkent), úgy tűnik, hogy a háztartások elérték a hullámvölgy alját. A háztartások adósságrátája mindazonáltal tovább csökkent, és elérte a 23,6 százalékot, ami jóval elmarad a kelet-európai uniós tagállamokra jellemző regionális átlagértéktől. Jelenleg több mint 20 százalékponttal marad el a 2010-es csúcsértéktől.

A nettó pénzügyi eszközök értéke 2017-ben 9,2 százalékkal nőtt. 13 400 eurós egy főre jutó nettó pénzügyi eszközállományával Magyarország a 31. helyen áll a leggazdagabb országok listáján (egy főre jutó pénzügyi eszközök, a legelső 20 országot ld. a táblázatban); ezzel egy hellyel esett vissza az előző évhez képest, és Észtországgal cserélt helyet. Regionális összehasonlításban Magyarország szintén egy hellyel visszaesve jelenleg a 4. helyet foglalja el Csehország, Szlovénia és Észtország után. A lista élén álló Svájc visszaszerezte vezető helyét, amelyet az előző évben az Egyesült Államok vett el tőle. Az európai országok 2017-ben általában jobban teljesítettek, mint az azt megelőző években; ez azonban elsősorban az euró erősödésének tulajdonítható.

Magasabb részvétel a globalizációnak köszönhetően

Az elmúlt két évtizedben végbement gyors globalizáció egy új vagyoni középosztály felemelkedéséhez vezetett, amelybe 2017 végén világszerte 1,1 milliárd ember tartozott. Az ezredfordulón még kevesebb mint félmilliárd tagja volt ennek a csoportnak, és ennek is csaknem a fele Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Japánban élt. Ma ezek az országok csupán egynegyedét adják a globális vagyoni középosztálynak. Kína részaránya ugyanezen idő alatt ezzel szemben valamivel 30 százalék alattról indulva mára meghaladja az 50 százalékot. Imponálóak az ehhez a sikertörténethez kapcsolódó adatok: 2000 óta kb. 500 millió kínai lépett be a globális vagyoni középosztályba, több mint 100 millió kínai pedig a globális felső vagyoni osztály tagjai közé sorolható. Ezzel szemben Kelet-Európában a globális vagyoni középosztálynak csupán 7 százaléka (a globális felső vagyoni osztálynak pedig kevesebb mint 1 százaléka) él.

Allianz - Vége az a gazdasági fellendülésnek

Növekvő egyenlőtlenségek az iparosodott országokban

Az egyes országok szintjén ugyanakkor az egyenlőtlenség alakulása rendkívül vegyes képet mutat. A vagyon eloszlása számos országban jobb irányba változott az ezredforduló óta, más országokban viszont romlott a helyzet. Az utóbbiakhoz sorolhatóak többek között olyan iparosodott országok mint USA, Németország és Japán is és az euróválság által sújtott országok is. Sok esetben igaznak bizonyul tehát az az elterjedt nézet, hogy az elmúlt néhány évtizedben nőtt a jólléti szakadék a gazdagok és a szegények között. A vagyon megoszlása Magyarországon is romlott, különösen a pénzügyi válságot követően.

Új vagyonmegoszlási mutató

Annak érdekében, hogy nemzetközi összehasonlításban is árnyaltabb képet kapjunk a vagyonnak az egyes országokon belüli megoszlásáról, ebben az Allianz a jelentésben bevezette az ún. Allianz Vagyonmegoszlási Mutatót (Allianz Wealth Equity Indicator, AWEI).

Ennek alkalmazásával meglepő képet festenek az eredmények:a „szokásos gyanúsítottak”, azaz az USA, Dél-Afrika, Indonézia és az Egyesült Királyság mellett Dánia, Svédország és Németország is abba a körbe tartozik, ahol a vagyon viszonylag egyenlőtlenül oszlik meg. Skandináviában ez elsősorban valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a lakosság nagy része magas adósságállománnyal rendelkezik; Németországban az ország elhúzódó egyesítése és a tőkefinanszírozású nyugdíjalapok általános hiánya játsszák a fő szerepet. Másfelől számos kelet- és nyugat-európai ország, köztük több euró válsággal érintett ország, pl. Olaszország, Spanyolország és Görögország is olyan országoknak számítanak, ahol viszonylag kiegyensúlyozott a vagyon megoszlása. Annak ellenére, hogy a válsággal és megszorításokkal jellemzett elmúlt néhány év a vagyoni különbségek növekedését hozta (különösen az utóbbi két országban), ezek az országok viszonylag szilárd alapokról indultak, hiszen a vagyon – nem utolsósorban az ingatlanvagyon – itt hagyományosan igen széles körben oszlik meg. Az elmúlt években végbement visszaesés ellenére Magyarország ezen a listán a jobban teljesítő országok közé tartozik, ami a rendszerváltást követően, a kilencvenes években bevezetett liberális reformok eredménye.

„Az új vagyonmutató felhasználásával kapott eredmények egyértelműen arra figyelmeztetnek, hogy óvatosan kell bánnunk az elhamarkodott vagy túl általánosító következtetésekkel – mondta el Michael Heise. – Az USA-t leszámítva szinte nincs olyan ország, amely megfelelne a vagyon eloszlására vonatkozó közhelyeknek. A vagyonmegoszlás világszerte rendkívül torz képet mutat, és a helyzet tovább romlik.”

Az első 20 ország (2017):

 

                                                       

az egy főre jutó nettó pénzügyi eszközök értéke alapján

                                                       

az egy főre jutó bruttó pénzügyi eszközök értéke alapján

 

 

EUR

Az előző év azonos időszakához viszonyítva (%)

helyezés
2000

 

 

EUR

Az előző év azonos időszakához viszonyítva (%)

helyezés
2000

1. Svájc

173 990

6,7

1

 

1. Svájc

261 100

5,0

1

2. USA

168 640

8,9

2

 

2. USA

208 500

7,7

2

3. Svédország

98 380

5,1

12

 

3. Dánia

154 560

5,4

6

4. Hollandia

95 880

–1,1

6

 

4. Hollandia

143 950

–0,5

4

5. Belgium

93 580

0,2

3

 

5. Svédország

141 280

5,3

12

6. Japán

92 000

4,7

4

 

6. Ausztrália

134 460

5,1

15

7. Szingapúr

90 650

8,9

15

 

7. Kanada

127 470

5,5

8

8. Tajvan

90 260

6,3

14

 

8. Szingapúr

125 960

7,2

10

9. Dánia

88 270

8,4

13

 

9. Belgium

117 940

0,9

5

10. Kanada

87 390

6,3

8

 

10. Egyesült Királyság

114 890

2,4

7

11. Új-Zéland

83 570

2,0

9

 

11. Japán

112 470

4,2

3

12. Egyesült Királyság

82 360

2,1

5

 

12. Új-Zéland

109 700

2,8

11

13. Ausztrália

72 080

5,4

18

 

13. Tajvan

108 820

6,0

17

14. Izrael

68 710

3,9

10

 

14. Norvégia

91 050

5,1

20

15. Franciaország

59 100

4,1

11

 

15. Izrael

87 150

3,8

18

16. Olaszország

58 610

4,9

7

 

16. Franciaország

82 930

4,2

13

17. Ausztria

53 980

3,5

17

 

17. Írország

79 250

2,2

14

18. Németország

52 390

5,5

19

 

18. Ausztria

75 460

3,0

19

19. Írország

47 440

5,9

16

 

19. Olaszország

74 240

4,5

9

20. Finnország

30 230

4,8

20

 

20. Németország

73 630

4,8

16

 

München, 2018.szeptember 26.

A tanulmányt megtalálja honlapunkon ITT.

A háztartások eszközeit és kötelezettségeit szemléltető interaktív világtérkép:

https://www.allianz.com/en/economic_research/research_data/interactive-wealth-map

További információ:

Dr. Lorenz Weimann              Tel.: +49.69.3800-16891, e-mail: lorenz.weiman@allianz.com